Ukrajna a háború utáni „nagyon gyors” NATO-tagságra készül

Kijev biztonsági garanciákat szeretne a NATO-tól, amíg nem lehet a szövetség taja.

https://www.nytimes.com/2023/06/05/world/europe/nazi-symbols-ukraine.html

Ukrajna „nagyon rövid” időn belül NATO-taggá kíván válni, miután katonai győzelmet aratott Oroszország felett – nyilatkozta a Politico brüsszeli hírportálnak Volodimir Havrilov ukrán védelmi miniszterhelyettes. A lap szerint a politikus ezzel „fokozta a nyomást” a Nyugaton egy világos ütemterv kidolgozására Kijevnek a politikai és katonai szövetséghez való csatlakozáshoz.

Ukrajna jövőbeni NATO-tagsága körül, a szövetség vezetőinek júliusi litvániai csúcstalálkozója előtt heves vitát váltott ki. Az Egyesült Államok és Németország visszautasította Ukrajna, Lengyelország és a balti államok azon felhívását, hogy Kijev tagsági kérelmével kapcsolatban „világos tervet” kell készíteni.

Szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „semmi értelme” részt venni a jövő havi NATO-csúcstalálkozón, ha Ukrajnának „nem adnak egyértelmű jelzést” a katonai szövetségben betöltött, háború utáni státusáról.

Szeretnénk hallani a tervet vagy egy listát azokról a teendőkről, amelyeket a NATO-nak és Ukrajnának is meg kell tennie, hogy nagyon rövid időn belül elérje a tagságot

– mondta Havrilov. Szerinte a NATO egy ilyen listával „egyértelműen megerősíthetné, hogy Ukrajna egy legitim jelölt”. Elismerte, hogy a tagság nem lehetséges, amíg a háború tart, azonban hozzátette: „meg kell értenünk, hogy a győzelmünk után a csatlakozási folyamatunk nagyon-nagyon rövid lesz”.

Aláhúzta, a tagságig Kijev tárgyalni szándékozik a NATO-val egy „biztonsági garanciarendszerről” a tagság előtti, átmeneti időszakban.

Szerinte a garanciáknak tartalmazniuk kell a NATO-országok kötelezettségvállalását arra, hogy segítenek Ukrajnának megnyerni a háborút, az ukrán gazdaság támogatását, valamint az Oroszországgal szembeni folyamatos szankciók és egyéb nyomásgyakorlás támogatását.

Noha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete továbbra sem részese az orosz–ukrán háborúnak, sőt céljának tekinti a konfliktus eszkalációjának megakadályozását, Jens Stoltenberg főtitkár azt a célt is megerősítette, hogy „közelebb hozzák Ukrajnát a NATO-hoz, ahová tartozik”. A pozíciójából ősszel távozó Stoltenberg már több ízben is megerősítette, hogy a szövetség „soha nem látott mértékű támogatást nyújt” Kijevnek – noha ezeket a tagállamok mint önálló entitások teszik, az ENSZ Alapokmány kollektív biztonságára hivatkozva.

A Politicónak adott interjújában Volodimir Havrilov felszólította Kínát, hogy tartózkodjon a katonai szállítmányok Moszkvába küldésétől, ugyanakkor „érthetőnek” nevezte, hogy Kína és Oroszország között nem szűnt meg a kereskedelem. Peking többször is elutasította, hogy fegyverekkel segítené Moszkvát a háborúban. Ennek kapcsán az ukrán védelmi miniszterhelyettes reményét fejezte ki, hogy ez így is marad.

Ahogy Kína, úgy India is követ valamiféle nemzetközi szankciókat Oroszország ellen. Egyik ország sem érdekelt abban ugyanis, hogy megszegje a nyugati szankciókat, hiszen ők is függenek az Európából és az Egyesült Államokból származó technológiáktól

– mondta Havrilov.

Borítókép: Volodimir Havrilov ukrán védelmi miniszterhelyettes (Fotó: Vikas Lohchab/Twitter)