– Nyugodtabb, békésebb időszakban is komoly jelentősége lenne a találkozónak, de a jelenlegi feszült, háborús, hangos, főleg üzengetés formájában kommunikáló biztonságpolitikai, gazdasági és diplomáciai helyzetben különösen fontos, hogy a nagyhatalmak vezetői beszéljenek és személyesen is tárgyaljanak egymással – mondta el a Magyar Nemzetnek Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője. A szakértőt Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi látogatásáról kérdeztük.
A szakértő kiemelte, a washingtoni külpolitika középpontjában – ahogy ők fogalmaznak – „a kínai globális térnyerés veszélye áll”, és mind a davosi Gazdasági Világfórumon, mind a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, vagy akár a közelmúltban, a hirosimai G7-csúcson amerikai részről Kína legalább akkora hangsúlyt kapott, mint az orosz–ukrán háború.
Kínai térnyerés
Az Egyesült Államok Ázsiától Afrikán keresztül Latin-Amerikáig próbálja csökkenteni a kínai feltörekvő politikai és gazdasági dominanciát. Ugyanakkor, emelte ki lapunknak Kiss Rajmund, a háború kirobbanása óta főleg felgyorsuló nagyhatalmi szövetségesi tömbösülés eddig gazdasági, politikai és diplomáciai sikereket hozott Kínának.
A korábbi hagyományos partnerei mellé, az Oroszország elleni szankcióknak is köszönhetően Kína új, nagyon fontos partnereket tudott maga mellé állítani, ezzel párhuzamosan csökkentve az Egyesült Államok és az Európai Unió nemzetközi befolyását.
Kína térnyerésére példaként említhetjük, hogy történelmi diplomáciai sikert ért el azzal, hogy segítségével több évtized után Irán és Szaúd-Arábia újra felvette a diplomáciai kapcsolatot, vagy azt, hogy Pekingbe látogatott Mahmúd Abbász palesztin elnök, és Kínának kifejezett szándéka, hogy közvetítsen az izraeli–palesztin békefolyamatban – emlékeztetett a MCC szakértője. Emellett komoly jelentősége van annak is, hogy több latin-amerikai állam vezetője utasította vissza, hogy felsorakozzon az Egyesült Államok mögé Oroszországgal szemben, ráadásul több ország is jelezte, hogy csatlakozna a BRICS-hez, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság gazdasági társulásához.
Közben pedig a kínai fizetőeszköz, a jüan nemzetközi helyzete és szerepe is folyamatosan erősödik, csökkentve az amerikai dollár egyeduralmát.
Tehát, miközben tulajdonképpen nagyon fontos az USA Kínának, hiszen a világ vezető nagyhatalma, ezekből a példákból is látszik, hogy a globális délen és Keleten folyamatosan növekszik a kínai befolyás politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag is, összegzett lapunkban Kiss Rajmund.