Enyhülés a két nagyhatalom között?

Antony Blinken látogatásának fő célja lehet egy kínai−amerikai elnöki csúcstalálkozó előkészítése – fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund. A két nagyhatalom külügyminiszterének hétvégi találkozója lehetőséget ad az utóbbi időszakban egyre feszültebbé váló viszony enyhítésére is.

Taskent, 2023. március 1. Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a taskenti Hyatt Regency szállodában 2023. március elsején. MTI/AP/Pool/AFP/Olivier Douliery Fotó: Olivier Douliery

– Nyugodtabb, békésebb időszakban is komoly jelentősége lenne a találkozónak, de a jelenlegi feszült, háborús, hangos, főleg üzengetés formájában kommunikáló biztonságpolitikai, gazdasági és diplomáciai helyzetben különösen fontos, hogy a nagyhatalmak vezetői beszéljenek és személyesen is tárgyaljanak egymással – mondta el a Magyar Nemzetnek Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője. A szakértőt Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi látogatásáról kérdeztük.

Dr. Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője. Fotó: MCC

A szakértő kiemelte, a washingtoni külpolitika középpontjában – ahogy ők fogalmaznak – „a kínai globális térnyerés veszélye áll”, és mind a davosi Gazdasági Világfórumon, mind a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, vagy akár a közelmúltban, a hirosimai G7-csúcson amerikai részről Kína legalább akkora hangsúlyt kapott, mint az orosz–ukrán háború. 

Kínai térnyerés

Az Egyesült Államok Ázsiától Afrikán keresztül Latin-Amerikáig próbálja csökkenteni a kínai feltörekvő politikai és gazdasági dominanciát. Ugyanakkor, emelte ki lapunknak Kiss Rajmund, a háború kirobbanása óta főleg felgyorsuló nagyhatalmi szövetségesi tömbösülés eddig gazdasági, politikai és diplomáciai sikereket hozott Kínának. 

A korábbi hagyományos partnerei mellé, az Oroszország elleni szankcióknak is köszönhetően Kína új, nagyon fontos partnereket tudott maga mellé állítani, ezzel párhuzamosan csökkentve az Egyesült Államok és az Európai Unió nemzetközi befolyását.

Kína térnyerésére példaként említhetjük, hogy történelmi diplomáciai sikert ért el azzal, hogy segítségével több évtized után Irán és Szaúd-Arábia újra felvette a diplomáciai kapcsolatot, vagy azt, hogy Pekingbe látogatott Mahmúd Abbász palesztin elnök, és Kínának kifejezett szándéka, hogy közvetítsen az izraeli–palesztin békefolyamatban – emlékeztetett a MCC szakértője. Emellett komoly jelentősége van annak is, hogy több latin-amerikai állam vezetője utasította vissza, hogy felsorakozzon az Egyesült Államok mögé Oroszországgal szemben, ráadásul több ország is jelezte, hogy csatlakozna a BRICS-hez, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság gazdasági társulásához. 

Közben pedig a kínai fizetőeszköz, a jüan nemzetközi helyzete és szerepe is folyamatosan erősödik, csökkentve az amerikai dollár egyeduralmát. 

Tehát, miközben tulajdonképpen nagyon fontos az USA Kínának, hiszen a világ vezető nagyhatalma, ezekből a példákból is látszik, hogy a globális délen és Keleten folyamatosan növekszik a kínai befolyás politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag is, összegzett lapunkban Kiss Rajmund.

Az amerikai–kínai viszony már az ukrajnai háború kitörése előtt sem volt felhőtlen, a védelmi, biztonságpolitikai párbeszédet azonban „túszul ejtette az orosz–ukrán háború és Tajvan kérdése” – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, 

a fokozott amerikai érdeklődés Tajvan iránt Kína számára egyértelmű provokáció, amely az ország szuverenitását érinti.

A mostani találkozók lehetőséget adnak a feszültségek csökkentésére, az előzetes közlések szerint „a nyílt kommunikációs vonalak fenntartására, kétoldalú és globális kihívásokra keresnek válaszokat”. Kiss Rajmund szerint a legfontosabb téma az ukrajnai háború lesz, de gazdasági és kereskedelmi témák is előtérbe kerülnek majd. Hozzátette, hogy „nem kizárt, hogy Blinken fel fog vetni emberi jogi kérdéseket, vagy akár Tajvan is felmerülhet, ami viszont egy diplomáciai öngól lenne. Mind a kettő vörös vonal Kína számára.”  

A találkozó egy fő célja ugyanakkor egy kínai–amerikai elnöki csúcstalálkozó előkészítése lehet Kiss Rajmund szerint. Mint mondta, erre akár már szeptemberben sor kerülhetne, hiszen mind Hszi Csin-ping kínai, mind Joe Biden amerikai elnök részt vesz majd.

Amerika hónapok óta provokálja Kínát

– Kínai szemszögből nézve azt mindenképp elmondhatjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok részéről folyamatos provokációk érik Kínát – mondta lapunknak Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója.

Emlékeztetett, Antony Blinken kínai útja már korábban is tervben volt, akkor azonban az állítólagos kémballon ügye miatt meghiúsult a látogatás. A szakértő szerint ez egy „felfújt” ügy volt, hiszen a kínai külügyminisztérium közlése szerint számos ilyen amerikai léggömb hatolt be a kínai légtérbe is. 

Ráadásul, elgondolkodtató, hogy miért lenne szüksége Kínának „kémballonra”, míg a sajtóból arról lehet hallani, hogy a Huawei eszközökön és a TikTok közösségi oldalon keresztül kémkednek a kínaiak. Hozzátette, hogy az ügy azonban jó alkalmat adott arra az Egyesült Államoknak, hogy a közvélemény előtt démonizálják a Kínai Népköztársaságot. 

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója. Forrás: Facebook

Kína jelenleg a technológia és az innováció területén az élen jár, nagyon komoly fejlesztéseket hajtott végre, de a „soft power” területén az USA továbbra is messze magasabban van. A „soft power” kifejezés arra utal, hogy egy ország mennyire képes nem katonai eszközökkel biztosítani gazdasági, politikai érdekeit, az Egyesült Államok pedig ezt kihasználva próbálja elérni, hogy elmérgesítsék a kapcsolatot a szövetségesek és Kína között is. 

Kína nemzetközi kapcsolatai azonban folyamatosan fejlődnek, „a nem nyugati államfők egymásnak adják át a kilincset, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljanak”, és Oroszországgal is egyre jobb kapcsolatokat ápol

− tette hozzá a szakértő. 

Horváth Levente emlékeztetett Henry A. Kissinger volt amerikai külügyminiszter nagy diplomáciai háromszög elméletére. Eszerint az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy vagy Kínával vagy Oroszországgal jobb viszonyt ápoljon, mint a másik két ország egymással. – Úgy tűnik, az elmúlt években az Egyesült Államok elengedte ezt a kissingeri háromszög-diplomáciát, és blokkosodást indított el a világban, Kína és Oroszország azonban egymásra talált ebben a háromszögben. Éppen ezért akár azt is el lehet képzelni, hogy éppen az orosz–ukrán háború elhúzódása miatt az Egyesült Államok most Kínával próbál pozitívabb hangnemet megütni a háttérben, a nyilvánosságban azonban feltehetően tovább folytatódik majd az adok-kapok – jegyezte meg Horváth Levente. 

Hozzátette, Amerikai részről az elmúlt időszakban folyamatosak voltak a látványos, Kínát negatívan érintő intézkedések: a TikTok közösségi oldal betiltása, a Huawei és újabb kínai cégek szankcionálása, nyomásgyakorlás az Európai Unióra, hogy szankcionálják Kínát. Mindezek mellett mégis érdekesség, hogy 2022-ben a kínai–amerikai kereskedelem rekordot döntött. 

Borítókép: Antony Blinken amerikai külügyminiszter (Fotó: MTI/AP/Pool/AFP/Olivier Douliery)