A pristinai kormány két szerb egyesületet is terrorszervezetnek minősített. A koszovói kabinet indoklása értelmében a Polgári Védelem és az Északi Brigád elnevezésű szervezetek állnak az ország északi, szerbek lakta részén a zavargások hátterében és ők okolhatók a koszovói rendőrök, az EULEX (Az Európai Unió Jogállamiság Missziója Koszovóban) és a KFOR (a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő) egységek elleni támadásokért is.
A most terrorszervezetté minősített egyesületek komoly és közvetlen veszélyt jelentenek Koszovó alkotmányos rendjére és biztonságára − nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Albin Kurti. A kormányfő hozzátette: ezek
terrorelemeket tartalmazó
akciókat hajtottak végre.
Xhelal Svecla belügyminiszter azt is tisztázta, hogy miként és kikre vonatkozik ez a kormányhatározat.
Ez a döntés nem érint senkit, aki nem követett el bűncselekményt a Polgári Védelem és az Északi Brigád terrorszervezetekké nyilvánítása előtt, még akkor sem, ha korábban tagjai voltak ezen szervezeteknek
− mondta.
A belügyminiszter azt is hozzátette, hogy a döntést a nemzetközi partnerekkel egyeztetve hozták meg.
Az Északi Brigád a terrorszervezetté való nyilvánításra reagálva azt közölte, hogy ez nem akadályozza meg őket abban, hogy
a szerbségért és az egységért
harcoljanak, de biztonsági okokból a továbbiakban nem tájékoztatják a nyilvánosságot lépéseikről.
Koszovó északi részén a feszültség május vége óta nőtt meg jelentősen. Akkor a koszovói hatóságok úgy döntöttek, hogy átveszik az irányítást a többségében szerbek lakta önkormányzatokban, az albán nemzetiségű polgármesterek pedig elfoglalták helyüket a városházákon. Az albán politikusok úgy kerültek hatalomra, hogy a szerbek bojkottálták a választást, így az alig pár százalékos részvétel mellett tartott voksoláson ők nyertek. A szerbek nem fogadják el az eredményeket, s tüntetéseket szerveznek, melyek pár hete erőszakos összecsapásokat hoztak.
A koszovói törvények alapján a Polgári Védelem és az Északi Brigád további tevékenysége komoly következményekkel járhat. A büntető törvénykönyv a „terrorizmus” kifejezés alatt egy vagy több bűncselekmény elkövetését írja le.
Ezek közé tartozik a gyilkosság, a túszejtés vagy emberrablás, a felfegyverkezés, a fegyverek, a robbanóanyagok, a vegyi vagy biológiai fegyverek szállítása és használata.
A terrorizmusért Koszovóban kiszabható börtönbüntetés legalább öt év, de ha egy terrorcselekmény egy vagy több személynek súlyos testi sérülést okozott, a bűncselekmény elkövetője legalább tíz év börtönt kap. Ha egy vagy több személy meghal egy terrorcselekményben, akkor a minimális büntetés tizenöt év börtön. A terrorcselekmények elkövetésében nyújtott segítségért tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A terrorcselekmények elkövetésére való toborzás és személyek kiképzése tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha egy személyt bűnösnek találnak, amiért egy terrorszervezet élén áll, a büntetés 20 évig terjedő szabadságvesztés és 500 000 euróig terjedő pénzbírság.
Terrorizmus Európában
A terrorizmusnak az elmúlt évtizedekben egyébként komoly gyökerei voltak Európában és a világban. Egyes vélemények szerint a terrorizmus modern formáinak kialakulásában fontos szerepe van a tömegmédia elterjedésének is, amely segítségével a sokkoló képsorok rengeteg emberhez eljuthatnak.
A legismertebb terrorszervezetek közé tartozott az elmúlt évtizedekből az Iszlám Állam, egy szunnita dzsihadista szervezet, amely önmagát kalifátusnak kikiáltva a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot akart elérni. A felsorolásból ugyanakkor nem maradhat ki az al-Kaida sem, amelyet Oszama bin Laden alapított és vezetett haláláig.
Az IRA 1922 és 1969 között működött, az Egyesült Királyságban illegális terrorszervezetként tartották számon, míg ezzel szemben Írországban legális szervezetként tekintettek rájuk. Az ETA baszk nacionalista függetlenségi mozgalom 1958-ban alakult Spanyolországban. A szervezet célja kezdetben Baszkföld függetlensége volt. Később többször különböző ágakra bomlott fel, míg végül szeparatista terrorszervezet lett belőle. Összesítések szerint 1968 óta az ETA vonható felelősségre 829 gyilkosságért, több ezer sérülésért és több tucat emberrablásért. Több mint 400 tagja van jelenleg is börtönben Spanyolországban, Franciaországban és egyéb országokban is. Olaszországban egy szélsőbaloldali terrorista csoport, a Vörös Brigádok tevékenykedett. Önmagukat kommunista városi gerilláknak határozták meg. A nyugatnémet Vörös Hadsereg Frakció pedig egy szélsőbaloldali terrorszervezet volt, amely 1968 és 1998 között tevékenykedett. Célpontjaik általában az államapparátus emberei voltak: ügyészek, gyáriparosok és bankvezetők.
Borítókép: Zavargások helyszínén a KFOR biztosítja az önkormányzat épületét. (Fotó: Havran Zoltán)
