Pakisztán és több afrikai ország képviselője az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (EJT) hétfőn arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy biztosítson fokozottabb védelmet az útnak induló migránsoknak.
A tanács genfi ülésén a görög partoknál két héttel ezelőtt történt hajókatasztrófával kapcsolatban értekeztek a témáról. A Líbiából Görögországba indult hajón 350 pakisztáni állampolgár is utazott, a hajótörésben az eddigi vizsgálatok szerint legkevesebb 82 ember vesztette életét és százak tűntek el nyomtalanul.
Zamán Mehdi, Pakisztán állandó ENSZ-képviselőjének helyettese a történteket „ijesztő emlékeztetőnek” nevezte az EJT-ben, felhívva a figyelmet a migránsok védelmét szolgáló rendszer hiányosságaira.
Egy ilyen tragédia „emberi ára” elfogadhatatlan − jelentette ki a pakisztáni diplomata a 47 tagú testületnek. Mint mondta,
a szolidaritás jegyében kell javítani a felelősség megosztásán, a biztonságos és időben indítandó kutató-mentő missziókon, a tengeren kimentett emberek partra szállítására vonatkozó egyezményeken és az utólagos elszámoltathatóságon
− tette hozzá a pakisztáni tisztségviselő.
Gambia ENSZ-képviselője kiemelte, hogy a kérdéssel sürgősen foglalkozni kell. Gambia egyike azon afrikai országoknak, ahonnan számos migráns vág neki az Európába tartó veszélyes útnak.
Felipe González Morales, az ENSZ migrációsügyi különleges jelentéstevője felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vessen véget az illegális bevándorlók bűnözővé alacsonyításának, és tegye lehetővé számukra a legális bevándorlás lehetőségét.
Morales egyben megismételte azt a javaslatot, hogy az EJT hozzon létre új nemzetközi vizsgálóbizottságot, amelynek feladata a migránsok sérelmére elkövetett emberi jogi jogsértések felderítése lenne.
Az Európai Unióba irányuló migrációs nyomás az elmúlt időszakban tovább fokozódott – hívta fel a figyelmet néhány nappal ezelőtt a V4NA hírügynökség. A Frontex által közzétett jelentésből kiderül, hogy 2023 első öt hónapjában az EU külső határain az illegális határátlépések száma elérte a 102 ezret, ez 12 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában regisztrált számadat.
A Frontex a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adataira hivatkozva azt írja, hogy az említett időszakban 441 bevándorló lelte halálát a Földközi-tenger középső részén. António Vitorino, az IOM főigazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy mivel 2014 óta több mint húszezer halálesetet regisztráltak ezen az útvonalon, az államoknak reagálniuk kell, mert a késlekedés és a hiányosságok emberi életekbe kerülnek.
Az elmúlt tíz évben a halálesetek és eltűntek csaknem nyolcvan százalékát (több mint 20 500-at) a Földközi-tenger középső szakaszán regisztrálták, azon az útvonalon, amelyen a migránsok átkelnek, hogy Észak-Afrika partjaitól Olaszországba jussanak. További 12 százalékot a Földközi-tenger nyugati részén, míg a fennmaradó nyolc százalékot a Földközi-tenger keleti részén regisztrálták. Az IOM által gyűjtött adatok szerint több mint 24 ezer migráns halt meg a Földközi-tengeren fulladás következtében. Ezen migránsok között nagy számban találhatók kiskorúak is,
a statisztikák szerint 2014 óta legalább ezer gyermek veszett a tengerbe.
A valaha volt leghalálosabb év 2017 volt, amikor az első három hónap során 742 ember vesztette életét a szóban forgó térségben, ezt követi a nagy migrációs hullámú 2015-ös év, 2023 pedig a harmadik helyen áll 441 halálesettel. Figyelemre méltó adat az is, hogy 2014-ben, a migrációs válság kirobbanása előtt mindössze tíz ember vesztette életét a Földközi-tenger középső részén.
A fenti statisztikákban még nem szerepel az a tragédia, amely június 13-ról 14-re virradó éjjel történt a görögországi partok közelében, amikor felborult egy migránsokat szállító, túlterhelt hajó, fedélzetén több száz emberrel. A hivatalos adatok szerint több mint nyolcvanan vesztették életüket, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet, mivel sokakat nem találtak meg.
Borítókép: illusztráció (Forrás: Shutterstock)
