NATO-s katonák Ukrajnában? – A volt főtitkár szerint nem lehetetlen

A NATO-országok egy csoportja hajlandó csapatokat küldeni Ukrajnába, ha a szövetség vilniusi csúcstalálkozóján a tagállamok – köztük az Egyesült Államok – nem nyújtanak kézzelfogható biztonsági garanciákat Kijevnek – jelentette ki Anders Rasmussen volt NATO-főtitkár.

Magyar Nemzet
2023. 06. 08. 20:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rasmussen, aki az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hivatalos tanácsadójaként járja körbe Európát és Washingtont, figyelmeztetett arra, hogy még ha az államok egy csoportja biztonsági garanciákat is nyújt Ukrajnának, nem fogják megengedni, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagságának kérdése lekerüljön a vilniusi ülés napirendjéről.

Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi vezetője kijelentette, hogy a biztonsági garanciák kérdése napirenden lesz Vilniusban, de hozzátette, hogy a NATO – a washingtoni szerződés 5. cikke értelmében – csak a teljes jogú tagoknak nyújt teljes körű biztonsági garanciákat. Rasmussen szerint

ha a NATO nem tud megállapodni egy világos útról Ukrajna számára, akkor egyértelműen fennáll annak a lehetősége, hogy egyes országok külön-külön lépéseket tesznek. Tudjuk, hogy Lengyelország nagyon elkötelezett abban, hogy konkrét segítséget nyújtson Ukrajnának. Nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy Lengyelország nemzeti szinten még erőteljesebben elkötelezi magát ebben a kérdésben és többen, főként a balti államok követik majd őket. Azt hiszem, a lengyelek komolyan fontolóra vennék, hogy belépnek és összeállítanák a tenni akarók koalícióját, ha Ukrajna nem kap semmit Vilniusban. Nem szabad alábecsülni a lengyel érzéseket.

A volt főtitkár szerint teljesen legális lenne, ha Ukrajna ilyen katonai segítséget kérne. Meglepő utalása, miszerint egyes államok saját csapataikat is bevethetik, figyelmeztetésnek tekinthető az EU-országok számára - a NATO egységét fenyegető veszély nem csak akkor jelentkezhet, ha Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákat, vagy gyors utat biztosítanak a NATO-tagsághoz.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ukrajnai háború elhúzódásával egyre több esemény mutat a konfliktus szélesebb körű eszkalációja felé. Annak ellenére, hogy sok országban hasonlóak a szabályozások, a NATO továbbra sem rendelkezik egységes sorozási mechanizmussal. 

A tagországok többségében már nincs kötelező sorkatonai szolgálat, azonban így is vannak olyanok, ahol ez a rendszer a mai napig működik. 

Ilyen országok Dánia, Észtország, Görögország, illetve Finnország. Ezekben az országokban a felnőttkor betöltése után a férfiaknak egy, a törvényben meghatározott ideig csatlakozniuk kell a fegyveres erőkhöz. A kiképzés elvégzése után pedig tartalékos erőként lesznek számontartva, és bizonyos feltételek mellett behívhatók a hadseregbe. 

Az elmúlt időszakban a korábbi tendenciákkal ellentétben egyre több ország vezetné vissza a katonai szolgálatot, annak ellenére, hogy a vasfüggöny lehullását követő évtizedekben az országok sorra hagytak fel a sorkatonaság intézményével. Azonban az ukrán háború kirobbanását követően a megváltozott geopolitikai helyzetre reagálva számos országban megkezdték a sorkatonaság visszavezetésének tárgyalását.

Visszatérve Rasmussen volt főtitkárra, szerinte elengedhetetlen, hogy Ukrajna írásos biztonsági garanciákat kapjon, lehetőleg még a csúcstalálkozó előtt, de a NATO keretein kívül. Ezeknek ki kell terjedniük a hírszerzési információk megosztására, a közös ukrajnai kiképzésre, a lőszergyártás fokozására, a NATO interoperabilitására és olyan fegyverellátásra, amely elegendő ahhoz, hogy Oroszországot elrettentse egy újabb támadástól. Úgy vélte, hogy „lassú kezdés után mostanra lendületet kaptak ezek az elképzelések”, többek között Franciaországban is. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a biztonsági garanciák nem lesznek elegendőek.

Beszéltem több kelet-európai vezetővel és van egy csoport keményvonalas, kelet-közép-európai szövetséges, akik világos utat szeretnének Ukrajna számára a NATO-tagság felé

– jelentette ki Rasmussen. Korábban James Rickards, a CIA volt tanácsadója egy interjúban arról beszélt, hogy a NATO-csapatok esetlegesen beléphetnek Ukrajnába a front összeomlása esetén. Rickards egy újságírókkal folytatott beszélgetésében megjósolta az Egyesült Államok és szövetségesei lépéseit, ha Kijev vereséget szenved. Ráadásul ez a szakember szerint valamilyen humanitárius ürüggyel fog megtörténni.

Borítókép: Ukrán katonák önjáró tüzérségi járművel lőnek az orosz erők által azóta elfoglalt kelet-ukrajnai Bahmutban (Forrás: MTI/AP/Libkos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.