Néhányan már kezdenek észhez térni Nyugaton

A Foreign Affairs című amerikai lapban a magyar kormány ukrajnai háborújával kapcsolatos álláspontját osztják.

Bahmut, 2023. május 15. Ukrán katonák önjáró tüzérségi jármûvel lõnek az orosz erõk által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 15-én. MTI/AP/LIBKOS Fotó: LIBKOS

Figyelemre méltó esszé jelent meg a Foreign Affairs című vezető amerikai külpolitikai lapban, amelynek szerzője, Samuel Charap azt írja, hogy mielőbb meg kell kezdeni a béketárgyalásokat, annak érdekében, hogy a konfliktust befagyasszák és tartós fegyvernyugvás alakuljon ki a felek között.

.@scharap discusses the structural realities underpinning the war in Ukraine—and why, given that they are unlikely to change, Washington should develop a vision for an end to the conflict.https://t.co/OuR8hEYkDt

— Foreign Affairs (@ForeignAffairs) June 12, 2023

Az esszét szemlézte az Alapjogokért Központ, kiemelve, hogy a RAND Corporation nevű agytröszt vezető politológusának véleménye teljesen egybevág azzal, amit a magyar miniszterelnök már a háború kitörése óta hangoztat. 

Orbán Viktor ugyanis a kezdetek óta azt hangsúlyozza, hogy azonnali tűzszünet és béketárgyalások kellenek.

A Foreign Affairsben megjelent esszé kiemeli, hogy a csatatéren nem lesz megoldása a konfliktusnak, a pár kilométerrel ide-oda eltolt frontvonalaknak nincs jelentősége, ezért a háború kezd egy befagyott konfliktusra hasonlítani, amelynek a költségeit azonban nem lehet a végtelenségig finanszírozni. Éppen ezért a tárgyalások megkezdésére van szükség, a mielőbbi tűzszünet érdekében.

A lap szerint azért, hogy Kijev a jövőben képes legyen elrettentő erőt kifejteni Moszkvával szemben, folytatni kell Ukrajna nyugati támogatását, ám a háború kiterjedtségével és intenzitásával kezelhetetlen költségvetési terheket ró majd azokra a nyugati szövetségesekre, akik finanszírozzák.

A cikk kitér arra is, hogy mivel a háború hatásai jócskán túllépték annak a fizikai határait, az emberélet-veszteséget és a pusztítás mértékét sem lehet ugyanilyen intenzitással finanszírozni. Ezért egy olyan végjátékra van szükség, amit diplomáciai eszközökkel kezdenek felépíteni, amelynek egy olyan tartós tűzszünet a célja, ami, bár nem kezeli a politikai szembenállást, de lezárja a háborút. 

Példaként említi a cikk a koreai mintát, ahol az elmúlt 70 évben a tűzszünet elérte a célját.

A tűzszünet érdekében az is elképzelhető, hogy a kölcsönös orosz–ukrán területi problematikákat egy jó időre félreteszik.

A cikkből az is kiderül, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, de túl sok szó esik az ország NATO-tagságáról, ráadásul a tagok között nincs egyetértés az ország felvételét illetően. Az esszé szerint Ukrajna NATO-tagsága jelenleg annyit jelentene, hogy Putyin azt érzékelné, hogy az Egyesült Államok támaszpontot akar telepíteni a keleti határaira, ezért a béketárgyalás vagy a tűzszünet helyett valószínűleg folytatná a háborút, az Oroszországgal vívott közvetlen háborút azonban továbbra is minden erővel el kell kerülni.

Helyette feltételesen enyhíteni lehetne bizonyos, Oroszországra kivetett szankciókon, annak érdekében, hogy a tűzszünet vonzóbbá váljon a háború folytatásával szemben.

Emellett a Nyugatnak nyitottnak kellene lennie a tárgyalásra egy új európai biztonsági partnerségről, amely minimalizálná egy hasonló konfliktus kirobbanását a jövőben Oroszországgal.

A cikk írója szerint az Egyesült Államoknak és a szövetségeseinek képesnek kell lenniük arra, hogy egyszerre támogassák Ukrajnát a csatamezőn és a tárgyalóasztalnál, Samuel Charap írása végén kiemeli, hogy eljött az ideje, hogy ezt megkezdjék.

Borítókép: Ukrán katonák önjáró tüzérségi járművel lőnek az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. május 15-én (Fotó: MTI/AP/LIBKOS)