Svéd delegáció utazott szerdán Törökországba, hogy a NATO-ratifikációról tárgyaljon. Svéd részről nagy várakozás előzte meg a találkozót, többször elhangzott, Stockholm már teljesítette a tavalyi madridi vállalásait, többek között megkezdték a svédországi kurd terroristák kiadatását. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy sem ez nem vezetett sikerre, és a török választási kampány lezárulása sem befolyásolja Recep Tayyip Erdogan véleményét a svédekkel szemben. Az elnök kedden Azerbajdzsánból hazafelé a repülőgépen azt nyilatkozta, hogy nem lesz idén nyáron svéd NATO-csatlakozás.
Erdogan megismételte azt, amit hónapok óta mond: nem várható más hozzáállás országától addig, amíg Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) svédországi tevékenysége és tagjai ellen.
Stockholmnak természetesen csalódáskeltő volt a nyilatkozat, hiszen a kormány több tagja is rendszeresen azt hangoztatta, eddig már minden török igényt teljesítettek, ráadásul Erdogan új biztonsági tanácsadója, Akif Cagatay Kilic a hét elején egy interjúban kijelentette, hogy úgy látja, Svédország határozott lépéseket tett, és most reményteljesebbnek tűnik a svéd tagság, mint egy évvel ezelőtt.
Június elsején lépett életbe az új terrorellenes törtvény Svédországban, amely többek között bűncselekménnyé teszi bármilyen terrorszervezethez való csatlakozást vagy az ilyen szervezetek tevékenységének bármilyen támogatását. A törvénycsomagot annak ellenére fogadta el márciusban a Riksdag (svéd országgyűlés) nagy többséggel, hogy a Törvényhozó Tanács éles kritikával illette a törvényjavaslatot.
A jogszabályalkotásnak nem titkolt célja volt, hogy eleget tegyen a török követeléseknek, és Stockholm megkapja a jóváhagyást a csatlakozáshoz, ami egyben a legnagyobb bírálat alapja is volt; a törvénnyel Svédország idegen hatalmakat szolgál. Június elsején a kormány azt közölte, hogy a Törökországgal kötött tavalyi megállapodás „utolsó puzzle-darabja is a helyére került”. Nem sokkal a hatálybalépés után, múlt héten a legfelsőbb bíróság jóváhagyta a Törökország (és az Európai Unió legtöbb tagállama) által terrorszervezetnek tartott PKK egyik támogatójának kiadatását Ankarának. A jelek szerint ezekkel a lépésekkel még korántsem elégedett a török elnök.
Recep Tayip Erdogan kijelentése közvetlenül az előtt hangzott el, hogy Svédország NATO-kérelme kapcsán svéd–finn–török találkozóra került sor Ankarában. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerda délutáni sajtótájékoztatóján kommentálta Erdogan kijelentését. Elmondta, hogy Stian Jenssen, a NATO főtitkár irodavezetője részt vett az ankarai találkozón, aki úgy vélte, hogy a megbeszélés konstruktív hangnemben zajlott.
Stoltenberg pozitív üzenete ugyanakkor sokkal óvatosabb, mint egy-két héttel korábbi nyilatkozatai, amikor határozottan azon véleményének adott hangot, hogy Svédország a júliusi vilniusi csúcson már teljes jogú tagja lehet a NATO-nak.
