A nemrégiben közreadott statisztikákból kiderült, hogy Belgium népességének egyötöde külföldi származású. A Statbel nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint január 1-jén az országban nyilvántartott 11 697 557 lakosból 7 665 100 belga, 2 459 184 külföldi származású belga és 1 573 273 nem belga.
A lakosság megoszlása a három régió között nagymértékben eltér. Flandriában a legmagasabb a belga származásúak aránya, a népesség háromnegyede vallja magát őshonosnak. Vallónia megfelel az országos átlagnak, ahol háromból két személy belga származású, míg a fővárosban találhatók a legnagyobb arányban a bevándorlók, csupán minden negyedik brüsszeli lakos belga származású. Ugyanakkor a külföldi származású belgák aránya Brüsszelben a népesség csaknem 40 százalékát teszik ki.
Flandriában pedig már többségbe kerültek azok a csoportok, akik az Európai Unión kívülről származnak, ők teszik ki a népesség csaknem 60 százalékát. Vallóniában ugyanez megközelíti a 40 százalékot. A sokszínűség tekintetében azonban Brüsszel vezeti a rangsort, ahol a lakosok 61 százaléka nem az EU területéről származik.
A belga származású belgák aránya egyértelműen nő az életkorral. Míg a 0-17 évesek körében csupán 52,3 a belgák aránya, addig 18-64 évesek körében 63,2 százalék, a 65 év felettiek körében pedig 85,9 százalék.
A tendencia nem csak Belgiumban, hanem Franciaországban is tetten érhető, ahol szintén egyre nagyobb a bevándorlók aránya a népességen belül.
A statisztikák szerint 2021-ben hétmillió bevándorló élt Franciaországban, ami a lakosság 10,3 százalékát jelenti. Ez derült ki a Francia Statisztikai Hivatal (INSEE) március 30-án, csütörtökön közzétett tanulmányából, amely tíz év után először vizsgálja a bevándorlás alakulását, és a bevándorlók arányát a népességben.
A bevándorlók második generációs leszármazottjai közül több mint 50 százaléknak csak egy bevándorló szülője van, és 10-ből kilenc harmadik generációs bevándorló rendelkezik legalább egy migráns hátterű nagyszülővel.
A bevándorlók származása is diverzifikálódik. Míg ötven évvel ezelőtt főként Dél-Európából érkeztek, ma már inkább Észak-Afrikából vagy Ázsiából. A tanulmány szerint a bevándorlás a nagyvárosok agglomerációiba koncentrálódik. Párizs lakosságának 20 százaléka, Seine-Saint-Denis megye népességének pedig 32 százaléka bevándorló.
Borítókép: Több száz migránssal a fedélzetén érkezik egy hajó a szicíliai Catania kikötőjébe (Forrás: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino)
