A szakértő szerint tudatosan kezelik félre a brüsszeli korrupciós botrányt

„A korrupciós botrány érintettjei úgy tesznek, mintha mi sem történt volna.”

Strasbourg, 2023. június 14. Szavaznak a képviselõk az Európai Parlament 2023. június 14-i ülésén Strasbourgban. Az uniós törvényhozó testület június 12. és 15. között ülésezik. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Deák Dániel szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az Európai Bizottság a tagállamoktól való pénzkérés mellett egy újabb közös hitelfelvételre fog majd kényszerülni, ami az Európai Unió közös adósságát növelné. 

Mindezekre azért van szükség, mert az orosz–ukrán háborút jelentős mennyiségű pénzzel finanszírozta az Európai Bizottság. Most is egy 50 milliárd eurós programról tárgyalnak, de ezt megelőzően is több tíz milliárd eurót küldött Ukrajnába az Európai Unió, és értelemszerűen ezek az összegek korábban a hétéves költségvetési keretösszegbe nem voltak beletervezve. Gyakorlatilag a háborús költekezés miatt szorul most arra az Európai Bizottság, hogy újragondolja a költségvetést és több pénzt kérjen a tagállamok a kormányaitól

− jegyezte meg a XXI. Század Intézet vezető elemzője. 

A túlköltekezés mellett a korrupció is beárnyékolja Brüsszelt

Az Európai Unióban azonban nemcsak a túlköltekezés borzolja a kedélyeket, hanem a brüsszeli korrupciós botrány újabb és újabb fejezetei is. A legfrissebb hír szerint bizonyos feltételekkel kiengedték a házi őrizetből Andrea Cozzolino olasz európai parlamenti képviselőt, a botrány egyik gyanúsítottját, akit korrupció, bűnszervezetben való részvétel és pénzmosás vádjával vettek őrizetbe. Ez volt a korrupciós ügy új vezető bírájának, Aurélie Dejaiffe belga bírónőnek az első jelentős döntése, miután átvette az brüsszeli korrupciós botrány vizsgálatát. Elődje, Michel Claise hétfőn lépett vissza az ügy vezetésétől.

Az ügy vizsgálatával megbízott belga bíró, Michel Claise azért is jelentette be, hogy visszalép az ügytől, mert felmerült az összeférhetetlenségi gyanúja. Nem is akárhogyan. Az egyik informálisan érintett személy fiának közös vállalkozása van Claise bíró fiával. Ráadásul a cégükkel marihuánatartalmú terméket árusítanak

− jegyezte meg Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője a Magyar Nemzetnek, aki szerint a korrupciós botrány kezelése és annak a lehetősége, hogy Eva Kaili, a botrány főszereplője visszatér az Európai Parlamentbe, rávilágít Brüsszel pimaszságára.

Elmondható, hogy ez a súlyos, példa nélküli botrány nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsa, amit ráadásul tudatosan félrekezelnek Brüsszelben

− tette egyértelművé a Nézőpont Intézet elemzője. Pálfalvi Milán hozzátette: 

Az is nyugodtan kijelenthető, hogy Brüsszel megpróbálja eltussolni az ügyet, hogy a brüsszeli korrupciós botrány ne vessen árnyékot a jövő évi EP-választásokra.

Azonban a korrupció és a következmények nélküli költekezés koránt sem új keletű Brüsszelben, miközben a brüsszeliták rendre úgy követelik egyre nagyobb hanggal az átláthatóságot a tagállamoktól, hogy közben a saját vagyonukról nem kell beszámolniuk a nyilvánosság előtt.

Azon túl, hogy a brüsszeli buborékban így nem teljesül az egyik legtöbbször hangoztatott uniós alapelv, a szabályok lazasága miatt Brüsszel akár a korrupció melegágya is lehet. Ezt támasztja alá a brüsszeli korrupciós botrány is.

A brüsszeli elit ugyanis titokban tarthatja, hogy honnan, mikor és mennyi ingatlant szereztek a megbízatásuk során, illetve hogy mekkora értékű ingóságokra tettek szert a képviselői mandátumuk alatt, de a különböző befektetéseikről, kötvényeikről és megtakarításaikról sem kell számot adniuk. Csupán azt kell feltüntetni a nyilatkozatban, hogy honnan kapnak még fizetést az uniós intézményeken kívül.

Az átláthatóság legfőbb szószólói, például Guy Verhofstadt, a liberális ALDE képviselőcsoport vezetője, vagy Manfred Weber néppárti frakcióvezető sem számol el a vagyonával a nyilvánosság előtt.

Manfred Weber például korábban az Augsburger Allgemeine című német lapnak azt nyilatkozta, hogy „meg kell teremteni a módját, hogy a korrupt parlamenti képviselők nyugdíjjogosultságát csökkenteni lehessen, ha megerősített kötelezettségszegés történik”.

Manfred Weber a jelek szerint elfelejthette a korábbi botrányát, amelyben az ügyeskedő néppárti politikus a saját családi házát nevezte ki pártirodának, hogy néhány ezer euró a zsebében maradjon, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Az évek alatt közel 125 milliót sikerülhetett zsebre vágnia a dörzsölt ötlettel. Ráadásul ebből a keretből kifizethette akár a családi ház teljes rezsijét is, hiszen számlákat Brüsszelben erről sem kértek.

Az Európai Unió egy másik vezetője gyanúba sodorta magát  a brüsszeli korrupciós botrány kapcsán.  Nem is olyan régen, 2018-ban maga Guy Verhofstadt is élvezte Marokkó vendégszeretetét talán nem is annyira véletlenül Eva „Katargate” Kaili baloldali EP-képviselő társaságában egy konferencián készült fotó tanúsága szerint.

#KasbahTamadot: 1st panel of Day 1 - Re-Imagining Institutions @TomicahTD @NewAmerica @EvaKaili Jim Newsome Jason Weinstein Annette Nazareth Guy Verhofstadt #BlockchainSummit @BitfuryGeorge @ACTAIglobal @richardbranson pic.twitter.com/3j7fyRM5Em

— Sandra Ro (@srolondon) July 8, 2018

Nem mellesleg a technológiai világ lobbistái is részt vesznek ezeken a találkozókon. Verhofstadt egyébként azok közé tartozik, akik nem vetik meg a luxust. A nagy lábon élő liberális EP-képviselő az állampolgárok kárára spórolt akkor is, amikor saját házát újíttatta fel. Mint kiderült, a liberális politikus úgy csökkentette a felújítás költségeit, hogy több százezer euró közpénzt kapott a háza felújítására.

A liberális politikus és családja a sajtóhírek szerint még 2011-ben vásárolta meg a műemlék épületet – amiben ma is él – másfél millió euróért két másik családdal együtt. A Knack beszámolója szerint 2012-ben a Verhofstadt-rezidencia felújításának költségeit nagyjából 820 ezer euróra becsülték, ennek azonban közel a felét a belga adófizetőkkel fizettették ki.

A felújításhoz a volt miniszterelnök jelentős támogatást kapott a flamand kormánytól, Kelet-Flandria tartománytól és Gent városától is, összesen 327 784 euró értékben.

Az átláthatóságról papol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki átláthatatlanul, sms-ben tárgyalt a több tíz milliárd eurós uniós vakcinabeszerzésről, emlékeztet a V4NA. 

A Pfizert és a BioNTech vállalatokkal, a koronavírus elleni oltóanyag gyártóival kötött, valószínűsíthetően súlyos jogsértéseket megvalósító szerződéseket és háttér-megállapodásokat már vizsgálja az európai parlament koronavírussal foglalkozó különbizottsága. Az ügy számos részlete azonban a nyilvánosság előtt is jó ideje ismert, hiszen a New York Times már 2021 áprilisában beszámolt arról, hogy

Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla meglehetősen szokatlan módon tárgyalt – hónapokon keresztül váltottak privát sms-eket –, hogy tető alá hozzanak egy megállapodást 1,8 milliárd adag koronavírus elleni Pfizer/BioNTech oltóanyagról.

Végül az amerikai Pfizerrel és a német BioNTechhel kötött megaszerződés értelmében Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az afrikai unió országainak. Így az EU-val kötött ügylet révén az amerikai és a német cég nagyjából 25 milliárd eurós extra nyereséget könyvelhet el.

Borítókép: Szavaznak a képviselők az Európai Parlament 2023. június 14-i ülésén Strasbourgban (Forrás: MTI/EPA/Julien Warnand)