Ukrajnában és kívülről is óriási nyomás alatt van Zelenszkij

A történelem azt tanítja, hogy a háborúk általában kétféleképpen végződnek: vagy az egyik fél győz, vagy pedig patthelyzet alakul ki. Ukrajnában jelenleg nagyon messzinek tűnik a békekötés, most őrjítő patthelyzet uralkodik keleti szomszédunkban. Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy jelenleg egy olyan háború dúl, amelyben az egyik ország vezetőjének vállát rengeteg teher nyomja, a másik pedig tengernyi idővel és komoly társadalmi háttérrel tartja kontroll alatt az eseményeket.

Hága, 2023. május 4. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek Hágában 2023. május 4-én. MTI/EPA/ANP/Remko De Waal Fotó: Remko De Waal

Túl sokan haltak már meg

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rengeteg tanácsot kap a nyugati országokból arra vonatkozóan, hogyan vethetne véget a háborúnak az országában, és ezek többsége egy irányba mutat: adja fel az eddig megszállt területeket és kezdjen béketárgyalásokat. Azzal érvelnek, hogy ha Zelenszkij átadna Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy újabb darab ukrán területet, akkor a háború véget érne. 

Májusban Zelenszkij arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnök arra hívta fel a figyelmét, hogy némi engedménnyel elkerülhető a további öldöklés. Henry A. Kissinger volt amerikai külügyminiszter ugyanebben a hónapban a Világgazdasági Fórumon felszólalva figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy ne kényszerítsék Putyint kínos vereségbe, és ehelyett azt javasolta, hogy a háború befejezésének eszközeként sürgessék Zelenszkijt a megszállt ukrán területek átadására. De az Egyesült Államok jelenlegi külügyminisztere és a védelmi miniszter is többször célzott arra, hogy Ukrajnának végül területi engedményekről kell döntenie. Ezt követően az európai és az amerikai véleménylapok is tele voltak hasonló érvekkel.

Mariusz Dzierzawski konzervatív lengyel politikus is erről írt egy véleménycikkben, felhozva a finnek példáját. A szovjet–finn háború (más néven téli háború) 1939 novembere és 1940 márciusa között zajlott, a végén pedig a finnek úgy döntöttek, hogy a békéért és a jövőbeni függetlenségükért cserébe lemondanak a területük mintegy tíz százalékáról.

Volodimir Zelenszkij azonban többször kijelentette már, hogy nincs ilyen forgatókönyv az asztalán. Nem is csoda, hiszen az ukrán elnök nem teheti meg, hogy bármilyen orosz követelésnek enged. A háború kirobbanása óta ugyanis túl sokan haltak már meg az ukrán elnök által emlegetett dicsőségért, túl sok gyermek maradt félárván, túl sok szülő vesztette el a gyermekét. A nemrég kiszivárgott Pentagon-dokumentum szerint Ukrajna körülbelül húszezer katonát veszített el a csatatereken, és több mint százezren megsérültek, de több ezer civil is megsebesült vagy meghalt. Hogy valójában mekkorák ezek a számok, azt senki nem tudja ellenőrizni, annyi azonban bizonyos, hogy valószínűleg ennél sokkal magasabbak. 

Egyik oldalon fogyatkozik, a másikon tengernyi az idő

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy Zelenszkij vállát nemcsak az országon belülről nyomja óriási elvárás, hanem kívülről is.

Most mutatnia kell valamit, de nemcsak azért, mert az ukránok már túl sok áldozatot hoztak, hanem mert a Nyugat azt várja tőle, hogy minél több területet foglaljanak vissza a NATO-csúcsig, és addig össze kéne raknia a NATO tagországainak egy biztonsági garanciát, most jelenleg ez zajlik, egy hónap van rá. Ez az a nagy nyomás, ami Zelenszkijen van kívülről is. Meg kell mutatnia, hogy miért kapta a fegyvereket, illetve hogy érjen el egy olyan eredményt, amivel az amerikai elnökválasztás előtt be lehet fagyasztani a konfliktust

– jelentette ki a szakértő lapunknak.

Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelgő orosz elnökválasztásig sokkal kényelmesebb pozícióból tudja radar alatt tartani és kontrollálni az eseményeket. Jelenleg nyolcvan százalékhoz közeli támogatottságot tud magáénak, Kiszelly Zoltán szerint pedig Putyinnak el kell kerülnie, hogy a voksolásig társadalmi nyomás alá kerüljön. Az orosz elnöknek – ellentétben az ukránnal – rengeteg ideje van, hiszen az amerikaiak egy ideig még biztosan nem akarnak új hadsereget kiállítani, nem akarnak katonákat küldeni, az európaiak pedig még egy darabig nem tudnak fegyvert küldeni, mert nincs – mondja Kiszelly Zoltán, aki úgy fogalmazott:

Az oroszokat nem sürgeti az idő sem, hiszen az ország atomhatalom. Putyinon nincs olyan nyomás, mint az ukrán elnökön, hiszen az orosz államfőnek pont az a lényeg, hogy jövő márciusig neki radar alatt kell tartania a konfliktust és majd utána megnézi, hogy addig mennyire tudták felőrölni az ukrán csapatokat, ugye megvárja az amerikai elnökválasztást, hogy ki lesz az amerikai elnök. Megnézi azt is, hogy Európa tud-e fegyvereket küldeni.

A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy minden olyan támadás, robbantás és cselekedet, amely Ukrajna oroszok által ellenőrzött területein történik, lényegében Putyin malmára hajtják a vizet. Mint mondta:

Ez pszichológiai hadviselés, ezek nem partizán támadások, hanem kommandósok által végzett akciók. Ezt úgy hívják, hogy Pearl Harbor-pillanat.

Kevés véletlen történik egy háborúban

Talán nem véletlen az sem, hogy éppen most érte támadás az orosz ellenőrzés alatt álló Herszonban a Nova Kahovka-i vízerőművet, aminek következtében egy részen átszakadt a víztározó gátja. Ezt megelőzően, hétfőn az oroszok arról adtak hírt, hogy az ukrán fegyveres erők nagyszabású offenzívát indítottak öt frontszakaszon a donyecki régió déli részén, nem sokkal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, készen állnak az ukrán ellentámadásra.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója elmondta lapunknak, hogy 

a gát felrobbantása egyrészt kommunikációs, másrészt műveleti szinten hat az ukránok tevékenységére.

Kommunikációs szinten sikerült elterelni a figyelmet az ukrán ellentámadásról, illetve az ukrán betörésekről az orosz belgorodi területekre, mivel most minden hír Kahovkáról szól. A műveletekre pedig úgy hatnak a történtek, hogy az ukrán vezetésnek most nem az ellentámadásnak az előkészítése vagy a folytatása az elsődleges feladata, hanem a katasztrófa következményeinek a felszámolása – vélte a szakértő. A víztározó átszakadt gátja ugyanis árvizet okozott, ami mintegy nyolcvan települést fenyeget, így megkezdték a lakosok evakuálását.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Hágában 2023. május 4-én. (Fotó: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal)