A szakértő szerint jelenleg az ukrán vezetésben egyáltalán nem számít prioritásnak a döntések során, hogy milyen környezeti hatásokkal járna ezeknek a lövedékeknek a bevetése. „Az ukrán vezetés bárminek örül, amivel adott esetben védekezni lehet. Nem gondolom, hogy mondjuk a környezeti hatások lesznek az elsődlegesek, amit ennek a fegyvernek a bevetése során számba vesznek, de nyilván ez is egy fontos tényező” – tette hozzá. Az ENSZ szerint a fém kémiai toxicitása jelenti a legnagyobb potenciális veszélyt, ami hosszú távon bőrirritációt, veseelégtelenséget okozhat, valamint növelheti a rák kockázatát azokon a területeken, ahol bevetették azokat. Több ezer szerbiai lakos azonban azt állítja, a délszláv háborúk során bevetett NATO-bombák következtében lett rákos, ők be is perelnék a katonai szövetséget.
A közülük többeket képviselő Srdan Aleksic ügyvéd elmondta, a belgrádi Felső Bíróságon már több keresetet is átadtak, amelyben kártérítést, fejenként 100 és 300 ezer euró közötti összeget követelnek az érintettek. Hangsúlyozta: a NATO elismerte, hogy 15 tonna szegényített uránt használt fel Koszovóban, valamint két tonna szegényített uránt Dél-Szerbiában Vranje, Bujanovac és Presevo településeken.
Borítókép: Az Egyesült Államoktól nemrégiben vásárolt Abrams harckocsik sorakoznak a Poznan megyei Biedrusko kiképzőközpontjában 2022. december 23-án (Fotó: MTI/EPA-PAP/Jakub Kaczmarczyk)
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!