Szegényített urániumot tartalmazó lövedékekkel láthatja el Ukrajnát az Egyesült Államok – írta a The Wall Street Journal amerikai napilap kormányzati forrásokra hivatkozva. A lövedékekkel az amerikaiak által Ukrajnának küldött Abrams harckocsikat szerelnék fel a Pentagon javaslatára. Az amerikai egyeztetések éppen akkor kezdődtek el Washingtonban, amikor megindult a nagy ukrán ellentámadás, az Egyesült Államok célja ugyanis, hogy Kijev erős tárgyalási pozícióba kerüljön, ha végül béketárgyalásokra kerül sor. Az eszközök küldése a Fehér Házban is vitatéma volt, egyes tisztviselők ugyanis attól tartanak, a Biden-adminisztrációt számtalan kritika fogja érni, amiért a lőszer komoly egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat.
Szakértők ugyanakkor rámutattak: az urán sűrűsége jóval nagyobb az óloménál, ezért kiválóan alkalmazható páncéltörő lövedékek gyártásához, emellett nem keletkezik radioaktivitás a fegyver bevetésekor.
Az ukrajnai háború során azonban számos alkalommal lehetett már hallani arról, hogy politikai vezetők nukleáris fegyverek bevetéséről beszélnek, legutóbb Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök hangoztatta, nem habozna atomfegyverhez nyúlni, ha külső veszély fenyegetné országát. A posztszovjet ország a napokban kezdi meg fogadni az orosz taktikai nukleáris fegyvereket. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa azonban úgy fogalmazott lapunknak:
Azt szoktuk erre mondani, hogy nyilván az atomháború lehetőségét kizárni nem lehet, de kicsi az esélye. Nagyon túlzónak és felelőtlennek tartom azokat a nyilatkozatokat, amik ezzel riogatják az embereket. Nyilván ennek megvan a megfelelő politikai szándéka. Például Oroszország esetében, amikor arról beszél, hogy nukleáris fegyvereket vetne be, annak egy elrettentő funkciója van.
