Volodimir Zelenszkij szerint az oroszok a túlélők kimenekítőire lőnek

Az ukrán elnök bírálta a nemzetközi szervezeteket, amiért nincsennek jelen a mentési munkálatok során.

Herszon, 2023. június 7. A Dnyeper folyón lévõ Nova Kahovka-i víztározó részleges megsemmisítése elõidézte árvízbõl mentik az embereket Herszonban 2023. június 7-én. A gátszakadás okozásával a hadban álló ukránok és oroszok egymást vádolják. MTI/AP/Libkosz Fotó: Libkosz

„Amint a segítőink megpróbálják kimenteni a túlélőket, rájuk lőnek” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról, hogy a dél-ukrajnai területeket sújtó, a Nova Kahovka-i gát felrobbantása utáni árvízben segédkező ukránokra orosz erők lőnek.

A gát keddi felrobbantása Kijev szerint nyolcvan település elárasztását fenyegeti. A Politico brüsszeli hírportálnak arról számolt be German Galuscsenko, ukrán energiaügyi miniszter, hogy a katasztrófa nyomán mintegy 16 ezren veszítették el otthonukat, Herszon régióban körülbelül húszezer háztartásban áramszünet van, és korlátozott a tiszta ivóvízhez való hozzáférés. A gátrobbantás okozta árvíz több ezer hektárnyi mezőgazdasági területet öntött el, létfontosságú vízkészletek kerültek veszélybe, ukrán tisztviselők és szakértők katasztrofális környezeti károkra figyelmeztettek – hívta fel a figyelmet a CNN amerikai hírtelevízió.

Emberek haltak meg, állatok pusztultak el

– mondta Zelenszkij a Bild német lapnak adott interjúban, amelyet a Politico is szemlézett. Hozzátette: „Az elárasztott házak tetejére menekülnek a fuldoklók, ám kimenekítésük a megszállt területekről nagyon nehéz, mert amikor erőink ezt megpróbálták, akkor az orosz megszállók messziről lőttek rájuk.”

A Dnyeper folyón lévő Nova Kahovka-i víztározó részleges megsemmisítése előidézte árvízből mentik az embereket Herszonban 2023. június 7-én. A gátszakadás okozásával a hadban álló ukránok és oroszok egymást vádolják. (Forrás: MTI/EPA/Mikola Timcsenko)

Moszkva tagadja a gát felrobbantását – amely a háború kirobbanása óta orosz ellenőrzés alatt állt –, majd Kijevet tette felelőssé a katasztrófáért. Kijev ezzel szemben Moszkvát vádolja a történtekért. A gát több feladatot is ellátott: egyfelől hidat képzett a dél-ukrajnai Dnyipro folyó felett, másrészt mintegy 18 köbkilométernyi vizet tartott vissza, és létfontosságú vízforrása a Krím félszigetnek, amelyet Oroszország 2014-ben annektált – a Kreml szerint éppen ezért nem állt érdekükben a gát felrobbantása. Szakértők azonban azt állítják, a Krím vízellátása máshogy is biztosítható, viszont a katasztrófa visszavetheti az ukránok ellentámadását.

Az ukrán elnök szerint már régóta figyelmeztette nyugati szövetségeseit annak valószínűségére, hogy az oroszok megpróbálják majd lerombolni a gátat, megnehezítve a területek visszavételét. „Attól félnek, hogy ebbe az irányba indítjuk meg az ellentámadást, és meg akarták nehezíteni a területeink felszabadítását. Nem gondoltak arra, hogy az általuk megszállt területeket is elárasztják” – zárt ki minden más eshetőséget az ukrán államfő.

Majd a nemzetközi szervezeteket is bírálta, mondván nincsenek jelen a mentési munkák során.

 Az ENSZ szerint nincsen bizonyíték arra, hogy Oroszország hajtotta volna végre a támadást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának francia, brit és amerikai képviselői egy nemzetközi vizsgálat lefolytatását és Ukrajna megsegítését kérik.

Borítókép: A Dnyeper folyón lévő Nova Kahovka-i víztározó részleges megsemmisítése előidézte árvízből mentik az embereket Herszonban 2023. június 7-én (Forrás: MTI/AP/Libkosz)