Alberto Núnez Feijóo, a Néppárt kormányfőjelöltje 136 mandátumot szerzett, míg a Pedro Sánchez vezette szocialista párt (PSOE) mindössze 122-vel a második helyen végzett. A legutolsó felmérések eredményeivel ellentétben a Santiago Abascal vezette Vox továbbra is a harmadik legerősebb formációként zárta a voksolást és bár 2019-hez képest 19 parlamenti helyet veszített, 33 mandátummal megverte a szélsőbaloldali pártokat, köztük Pedro Sánchez koalíciós partnerét, az Unidas Podemost (Együtt képesek vagyunk) tömörítő, Yolanda Díaz vezette Sumart, mely 31 helyet tudhat magáénak. A spanyol állampolgárok fennmaradó szavazatai a nacionalista pártok között oszlanak meg: a katalán republikánusok (ERC) hét, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) szintén hét, az EH Bildu nevű baszk párt hat, a Baszk Nacionalisták pedig öt mandátumot szereztek.
A legnehezebb feladat azonban csak ezután következik. Mivel a Néppárt és a Vox az előzetes becslésekkel ellentétben nem tudta megszerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget (176 mandátum), de rengeteg szövetségesük ellenére a szocialisták sem tudják felmutatni azt, így Spanyolország jelen pillanatban a kormányozhatatlanság szélén áll, és mindez a soros uniós elnökség idején következett be.
Ha a Néppárt le is paktálna a Voxszal, valamint további két, egy-egy mandátumot szerzett jobbközép kis párttal, akkor is csak 171 parlamenti helyet tudna felmutatni az abszolút többség helyett. A szocialisták eközben betonbiztos partnereikkel, így a Sumarral, a katalán republikánusokkal, valamint a baszk pártokkal együtt is a legjobb esetben 171-172 parlamenti helyet szerezhetnek meg, tehát ők sem képesek a kormányalakításra. Emiatt döntő szerepbe kerülhet a Katalónia függetlenségét 2017-ben egyoldalúan kikiáltó, európai parlamenti mentelmi jogától két hete megfosztott Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), melynek jelöltje, Míriam Nogueras már az eredményhirdetés után közölte:
nem teszi miniszterelnökké Pedro Sánchezt a semmiért cserébe.
A nacionalista párt egyetlen célja pedig köztudottan a katalán függetlenségi népszavazás azonnali kiírása. Pedro Sánchez kezében tehát jelen állás szerint egyetlen kulcs van: ha vállalja a hazaárulást, gond nélkül folytathatja Spanyolország kormányzását. Utóbbi nem elképzelhetetlen, ugyanis a Sánchez-kormány az elmúlt négy évben számtalan kedvezményben részesítette a szeparatista katalánokat, akik cserébe átsegítették a parlamenten a baloldali kormánykoalíció sarkalatos törvényeit, köztük a 16 éveseknek szabad nemváltást biztosító transztörvényt is.
Bár a győztes Néppártnak elsőre úgy tűnik, esélye sincs a kormányalakításra, Alberto Núnez Feijóo közölte: indítványozni fogja beiktatását annak ellenére is, hogy tudja, nem élvezi a pártok többségének támogatását. Véleménye szerint azonban „nem fordulhat elő az, hogy Spanyolország miniszterelnöke egy olyan ember legyen, aki elvesztette a választásokat”, ezért minden követ meg fog mozgatni annak érdekében, hogy megtörténjen a sokat emlegetett jobboldali irányváltás.
Ha végül egyik párt sem tudja felmutatni a kormányalakításhoz szükséges többséget, úgy VI. Fülöp király személyesen találkozik majd a jelöltekkel és kéri fel őket a kormányalakításra. Amennyiben ezután sem születik megoldás Spanyolország irányítására, úgy újabb választásokat fognak kiírni a dél-európai országban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!