A kormányozhatatlanság szélére került Spanyolország

Alberto Núnez Feijóo: Nem fordulhat elő, hogy a miniszterelnök egy olyan ember legyen, aki elvesztette a választásokat.

Madrid, 2023. július 24. Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Spanyol Néppárt (PP) elnöke és miniszterelnök-jelöltje (k) bejelenti pártja választási gyõzelmét Madridban 2023. július 23-án, az elõrehozott parlamenti választások napján. A jobboldali politikai formáció a leadott szavazatok 32,7 százalékával 136 mandátumhoz jutott a parlament 350 fõs alsóházában, így nem szerezte meg az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget. MTI/EPA/EFE/Javier Lizón Fotó: Javier Lizón

A vártnál visszafogottabb előnnyel, de a jobboldali Néppárt (PP) nyerte meg vasárnap a spanyolországi előre hozott parlamenti választásokat. Bár kora este úgy tűnt, hogy a rekordhőség és a nyaralószezon visszaveti a szavazókedvet, a részvételi arány végül kiugróan magasra, több mint 70 százalékra ugrott az utolsó két órában és a 37 millióból 27 millió választópolgár élt szavazati jogával. 

Alberto Núnez Feijóo, a Néppárt kormányfőjelöltje 136 mandátumot szerzett, míg a Pedro Sánchez vezette szocialista párt (PSOE) mindössze 122-vel a második helyen végzett. A legutolsó felmérések eredményeivel ellentétben a Santiago Abascal vezette Vox továbbra is a harmadik legerősebb formációként zárta a voksolást és bár 2019-hez képest 19 parlamenti helyet veszített, 33 mandátummal megverte a szélsőbaloldali pártokat, köztük Pedro Sánchez koalíciós partnerét, az Unidas Podemost (Együtt képesek vagyunk) tömörítő, Yolanda Díaz vezette Sumart, mely 31 helyet tudhat magáénak. A spanyol állampolgárok fennmaradó szavazatai a nacionalista pártok között oszlanak meg: a katalán republikánusok (ERC) hét, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) szintén hét, az EH Bildu nevű baszk párt hat, a Baszk Nacionalisták pedig öt mandátumot szereztek. 

A legnehezebb feladat azonban csak ezután következik. Mivel a Néppárt és a Vox az előzetes becslésekkel ellentétben nem tudta megszerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget (176 mandátum), de rengeteg szövetségesük ellenére a szocialisták sem tudják felmutatni azt, így Spanyolország jelen pillanatban a kormányozhatatlanság szélén áll, és mindez a soros uniós elnökség idején következett be. 

Ha a Néppárt le is paktálna a Voxszal, valamint további két, egy-egy mandátumot szerzett jobbközép kis párttal, akkor is csak 171 parlamenti helyet tudna felmutatni az abszolút többség helyett. A szocialisták eközben betonbiztos partnereikkel, így a Sumarral, a katalán republikánusokkal, valamint a baszk pártokkal együtt is a legjobb esetben 171-172 parlamenti helyet szerezhetnek meg, tehát ők sem képesek a kormányalakításra. Emiatt döntő szerepbe kerülhet a Katalónia függetlenségét 2017-ben egyoldalúan kikiáltó, európai parlamenti mentelmi jogától két hete megfosztott Carles Puigdemont pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), melynek jelöltje, Míriam Nogueras már az eredményhirdetés után közölte: 

nem teszi miniszterelnökké Pedro Sánchezt a semmiért cserébe.

A nacionalista párt egyetlen célja pedig köztudottan a katalán függetlenségi népszavazás azonnali kiírása. Pedro Sánchez kezében tehát jelen állás szerint egyetlen kulcs van: ha vállalja a hazaárulást, gond nélkül folytathatja Spanyolország kormányzását. Utóbbi nem elképzelhetetlen, ugyanis a Sánchez-kormány az elmúlt négy évben számtalan kedvezményben részesítette a szeparatista katalánokat, akik cserébe átsegítették a parlamenten a baloldali kormánykoalíció sarkalatos törvényeit, köztük a 16 éveseknek szabad nemváltást biztosító transztörvényt is. 

Bár a győztes Néppártnak elsőre úgy tűnik, esélye sincs a kormányalakításra, Alberto Núnez Feijóo közölte: indítványozni fogja beiktatását annak ellenére is, hogy tudja, nem élvezi a pártok többségének támogatását. Véleménye szerint azonban „nem fordulhat elő az, hogy Spanyolország miniszterelnöke egy olyan ember legyen, aki elvesztette a választásokat”, ezért minden követ meg fog mozgatni annak érdekében, hogy megtörténjen a sokat emlegetett jobboldali irányváltás. 

Ha végül egyik párt sem tudja felmutatni a kormányalakításhoz szükséges többséget, úgy VI. Fülöp király személyesen találkozik majd a jelöltekkel és kéri fel őket a kormányalakításra. Amennyiben ezután sem születik megoldás Spanyolország irányítására, úgy újabb választásokat fognak kiírni a dél-európai országban. 

Borítókép: Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Spanyol Néppárt (PP) elnöke és miniszterelnök-jelöltje (középen) bejelenti pártja választási győzelmét Madridban 2023. július 23-án, az előre hozott parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/EFE/Javier Lizón)