Tajvan biológiai biztonsággal kapcsolatos kutatási és fejlesztési létesítményeket fog felhúzni – közölte a sziget védelmi minisztériuma. Ezekre azért van szükség, hogy Tajpej jobban tudjon védekezni a biológiai hadviselés ellen – írta a South China Morning Post hongkongi angol nyelvű hírportál. A sziget vezetése aláhúzta, a laborokban nem fognak biológiai fegyvereket gyártani.
A magyarázatra azért volt szükség, mivel a minisztérium bejelentését megelőzően a helyi média arról írt, hogy a biológiai laboratóriumokat Washington kérésére húzzák fel, hogy aztán ott különböző fegyvereket fejlesszenek és teszteljenek Kína ellen.
Soha nem fogunk katonai felhasználásra biológiai és mérgező anyagokat fejleszteni, gyártani, raktározni és beszerezni
− húzta alá a minisztérium közleményében.
A védelmi minisztérium közlése szerint amellett, hogy a létesítmények elősegítik a biológiai hadviselés elleni védekezést, egy esetleges újabb pandémiával szembeni fellépést is megkönnyíthetik. A tervezett laboratóriumok egyébként a P4 kategóriába tartoznak, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett fognak üzemelni, ugyanakkor a legveszélyesebb patogéneket tárolják majd itt.
Ismerős vádak
Az, hogy Washington szövetségesei területein üzemeltet ilyen jellegű létesítményeket nem titok, azonban hogy valóban biológiai fegyvereket gyártanak és fejlesztenek ezekben, arra megdönthetetlen bizonyítékot még nem sikerült találni. Az ukrajnai háború kirobbanását követően Oroszország több esetben vádolta meg az Egyesült Államokat és Ukrajnát, Moszkva szerint ugyanis az ukrán laboratóriumokban amerikai közreműködéssel az oroszok ellen bevetendő biológiai fegyvereket gyártanak.
Washington egyébként több volt szovjet köztársasággal folytat ilyen jellegű együttműködést. Az úgynevezett Kooperációs fenyegetettségcsökkentési program 1991-ben indult útnak azzal a céllal,
hogy pénzügyi támogatást és szakértelmet biztosítson a volt Szovjetunió államainak – köztük Oroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán és Üzbegisztán – nukleáris, vegyi és biológiai fegyverkészleteik leszereléséhez.
Ukrajna 2005-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, mivel a laboratóriumok fenntartása rengeteg pénzbe került, valamint a 2001. szeptember 11-i terrorakciót követően az ukrán vezetés attól tartott, hogy a létesítményekben tárolt potenciálisan veszélyes kórokozók terroristák kezére juthatnak (habár Ukrajna területén a szovjet időkben nem működött kifejezetten biológiaifegyver-program, különböző patogéneket tároltak az országban). A programban többek közt Oroszországban is húztak fel amerikai finanszírozásból laboratóriumot, azonban 2014 óta Moszkva már nem részese a projektnek.
Tavaly márciusban több orosz vezető, köztük maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, hogy az Ukrajnában harcoló orosz egységek birtokába jutottak olyan dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy Amerika biológiai fegyverek előállítását finanszírozza a kelet-európai országban.
Ezeket a dokumentumokat ugyanakkor a mai napig nem hozták nyilvánosságra.
Renat Kuzmin, Ukrajna korábbi helyettes főügyésze egy régebbi, azóta már eltávolított Facebook-bejegyzésében hívta fel a figyelmet a problémára. Szerinte az országban legalább tizenöt olyan létesítmény működik, ahol az Egyesült Államok hadserege halálos vírusokat fejleszt, hozzátéve, hogy az elmúlt években Ukrajnában kitörő, rejtélyes járványoknak – madárinfluenza, kanyaró, afrikai sertéspestis, járványos gyermekbénulás – is közük lehet a laboratóriumok tevékenységéhez.
A létesítmények létezését és az ebből fakadó potenciálist veszélyt egyébként Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára is elismerte, ugyanakkor azt tagadta, hogy itt biológiai fegyvereket állítanának elő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AP)
