A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális formában megtartott csúcstalálkozója lehet az első nemzetközi esemény a Wagner-lázadás óta, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz. A találkozón várhatóan Hszi Csin-ping kínai elnök is felszólal.
A csúcstalálkozó házigazdája India, amely idén nemcsak az SCO, de a világ legjelentősebb gazdaságait és az Európai Uniót tömörítő G20 soros elnöki tisztét is betölti. A G20-ak találkozóját, amelyen a tervek szerint Putyin és Hszi mellett Joe Biden amerikai elnök is részt vesz, szeptemberben tartják Új-Delhiben.
India külpolitikájában kiegyensúlyozott viszonyra törekszik minden országgal. Múlt héten Narendra Modi miniszterelnök telefonon egyeztetett az orosz elnökkel, nem sokkal korábban azonban Washingtonban járt Biden elnök meghívására, ahol több megállapodást is aláírt.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországai várhatóan többek között Afganisztánról, a terrorizmusról, a regionális biztonságról, az éghajlatváltozásról és a digitális integrációról tárgyalnak majd a virtuális csúcson, valamint sor kerülhet Irán teljes jogú taggá válására is.
A SCO magját a Sanghaji Ötök néven ismert 1996-os kezdeményezés adja, amelyet Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán hozott létre 1996-ban, főként regionális biztonsági problémák kezelésére. A szervezet a jelenlegi formájában 2001-ben, Üzbegisztán csatlakozásával alakult meg. 2017-ben újabb tagokkal, Indiával és Pakisztánnal bővült a teljes jogú tagok köre. 2004-ben Mongólia volt az első ország, amely megfigyelőként csatlakozott a szervezethez, mára Afganisztán, Belarusz és Irán hasonló státust kapott, az utóbbi kettő pedig hamarosan tovább léphet a teljes jogú tagság felé.
Az SCO partnerországainak folyamatosan bővülő körében találjuk Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa, Nepál és Sri Lanka mellett többek között Törökországot és Egyiptomot is, nemrég pedig az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia is megállapodott a szervezettel, ami tehát egyre több, korábban az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatot ápoló ország számára válik vonzóvá.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetben a biztonsági és politikai együttműködés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések, a nyugati befolyás ellensúlyozása Eurázsiában és az elmozdulás a többpólusú világrend irányába.
Bár a tagországok közül többeknek megvannak a maguk konfliktusai, egyetértenek a nyugati dominancia elutasításában. Ráadásul a világ lakosságának több mint fele a szervezet tagállamaiban él, amelyek a globális GDP mintegy 25 százalékát adják
− mutat rá a PONARS Eurasia.
Oroszország számára régóta kiemelt jelentőségű az ázsiai partnerekkel való együttműködés, az ukrajnai invázió miatt megromlott nyugati kapcsolatok ezt csak felgyorsították.
A háborúval kapcsolatban a tagországok semleges álláspontot foglalnak el, és a nyugati nyomás ellenére fenntartják, sőt fejlesztik gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal. Ebből a szempontból kiemelkedik Kína, de India is fontos partner, többek között a rekord mértékűre növelt olajvásárlás révén, írja a szingapúri TODAY online kiadása.
A legutóbbi, tavaly szeptemberi szamarkandi SCO-csúcstalálkozó végén kiadott nyilatkozatban az ukrajnai háborúról nem tettek közvetlen említést, ehelyett úgy fogalmaztak, hogy a globális változások és átalakulások miatt „a nemzetközi kihívások és fenyegetések” egyre bonyolultabbá válnak, és a globális helyzet „riasztóan romlik, a meglévő konfliktusok és válságok [felerősödnek], és újak [jelennek meg]”.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov)
