Baloldali hazaárulás vagy jobboldali kormányalakítás – lehetséges forgatókönyvek Spanyolországban

A külföldön élő spanyolok szavazatai átírták a kormányalakítási forgatókönyveket, miután a győztes Néppárt (PP) segítségükkel újabb mandátumot szerzett a szocialista párttól (PSOE). A szocialista kormányfőnek így már csak egy választása maradt: Katalónia függetlenségét kellene adnia újabb miniszterelnökségéért.

Madrid, 2023. július 24. Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Spanyol Néppárt (PP) elnöke és miniszterelnök-jelöltje (k) bejelenti pártja választási gyõzelmét Madridban 2023. július 23-án, az elõrehozott parlamenti választások napján. A jobboldali politikai formáció a leadott szavazatok 32,7 százalékával 136 mandátumhoz jutott a parlament 350 fõs alsóházában, így nem szerezte meg az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget. MTI/EPA/EFE/Javier Lizón Fotó: Javier Lizón

A külföldön élő spanyolok szavazatai még tovább bonyolították a spanyolországi kormányalakítás kérdését. A dél-európai államban múlt vasárnap rendeztek előre hozott parlamenti választást, amit Pedro Sánchez szocialista kormányfő kezdeményezett azután, hogy a május végi regionális választásokon vereséget szenvedett.

A legtöbb szavazatot a Néppárt (PP) kapta július 23-án, élén Alberto Núñez Feijóoval, aki azonban egyetlen lehetséges szövetségesével, a Santiago Abascal vezette Voxszal sem tudta elérni a kormányalakításra feljogosító abszolút többséget, 176 mandátumot. A baloldal és szeparatista partnerei, köztük elsősorban katalán és baszk kis pártok azonban hasonló cipőben jártak annyi különbséggel, hogy nekik egy hajszállal mégiscsak több esélyük maradt a kormányalakításra.

Spanyolországban a király, VI. Fülöp kéri fel a miniszterelnök-jelölteket a kormányalakításra egy, a pártokkal folytatott párbeszédet követően. Mivel a Néppárt győzelme ellenére nem tudott volna megfelelő kongresszusi támogatottságot felmutatni, 

így az uralkodó nagy eséllyel Pedro Sánchezt kérte volna fel elsőként a kormányalakításra és bár a parlamenti bizalmi szavazás első körében ő is elvérzett volna abszolút többség híján, a második fordulóban már sikert könyvelhetett volna el, hisz ott már elég lett volna több igen szavazatot szereznie mint nemet.

Sánchez kinevezésére 171 jobboldali nem szavazat ellenében 172 igen érkezett volna, feltéve persze, ha megszerezte volna a nacionalista pártok többségének támogatását és a Katalónia elszakadásáért radikális eszközökkel törekvő Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) tartózkodását.

Döntő szavazatok

A kormányalakítási forgatókönyvek azonban e hétvégére átíródtak, miután megkezdték a szavazatok újraszámlálását, és amelyekhez most már hozzáadták a külföldön élő spanyol állampolgárok voksait is, amelyek pénteken értek célba.

Ezek általában nem szokták befolyásolni a választási végeredményeket, most azonban Madridban csak egy hajszál választotta el a Néppártot egy plusz mandátumtól, így a hazájuktól távol élő spanyolok szavazatai felértékelődtek. Több mint 2,3 millióan voltak jogosultak arra, hogy beleszóljanak hazájuk politikai életébe, de a részvételi arány végül csak tízszázalékos volt. Ez viszont bőven elég arra, hogy a Néppárt a madridi körzetben célba érjen és megfossza a szocialistákat még egy mandátumtól. Előbbi így végül 137, utóbbi 121 parlamenti helyet tudhat magáénak – bár a választási bizottság szerint a hivatalos eredményhirdetésre legalább vasárnap délutánig várni kell.

Új lendület

A jobboldal a külföldi szavazatok közzététele után új lendületet kapott és ismét felszólította Pedro Sánchezt, hogy döntsön felelősségteljesen és hagyja kormányozni a győztest, Alberto Núñez Feijóot. 

A szocialistáknak azonban eszük ágában sincs meghátrálni, még úgy sem, hogy a jelenlegi eredmények már arra kényszerítik őket, hogy Katalónia elszakadásáról tárgyaljanak a Junts per Catalunyával, mely múlt vasárnap közölte, hogy ingyen semmiképp sem teszi újra miniszterelnökké Pedro Sánchezt, az ár pedig a katalán függetlenségi népszavazás és amnesztia egykori vezetőjüknek, Carles Puigdemon-nak, aki 2017-ben alkotmányellenesen kikiáltotta Katalónia elszakadását. A Junts hét mandátuma tehát már eddig is kulcsfontosságú volt a baloldal kormányalakítási terveire nézve, de míg Sáncheznek eddig elég lett volna azt elérni, hogy a párt tartózkodjon, az új számok fényében már az igen szavazatot kell kicsikarnia belőlük, ha folytatni akarja a progresszív kormányzást. 

Ehhez viszont eleget kell tennie az alkotmányellenes követeléseknek, amelyekre pártja korábban határozottan nemet mondott.

Nem lenne példátlan Feijóo kormányalakítása

A Néppárt madridi titkára, Pedro Rollán közben emlékeztetett arra, hogy Mariano Rajoyt 2016-ban szintén 137 mandátummal iktatták be, tehát az esélyük a kormányalakításra nagyon is valós. Hozzátette, hogy a pártvezér, Feijóo mostantól arra törekszik, hogy a király felkérése esetén fel tudja mutatni legalább az egyszerű többséget a parlamenti bizalmi szavazáson, ehhez pedig a jobbközép Kanári Koalícióval tárgyal majd, amely egyetlen, de kulcsfontosságú mandátumot birtokol. 

Ha sikerül megszerezni a párt támogatását, úgy megeshet, hogy Spanyolországnak szeptemberben már jobboldali kormánya lesz. 

A másik oldalon Sánchez egyetlen dologgal próbálkozhat: meggyőzheti a Junts per Catalunyát arról, hogy rosszabbul jár, ha nem támogatja őt és hagyja, hogy jobboldali kormánykoalíció kerüljön az ország élére, mivel ők – véleménye szerint – nem fogják folytatni a párbeszédet Katalóniával.

Ha végül sem Feijóo, sem Sánchez nem tudja maga felé billenteni a mérleget, úgy a parlamenti bizalmi szavazáson 171 igen szavazattal szemben 171 nem áll majd (a Junts és a kanári-szigetekiek tartózkodása mellett) ami azt jelenti, hogy a parlamentet feloszlatják és új választásokat írnak ki Spanyolországban.

Borítókép: Alberto Núnez Feijóo, az ellenzéki Spanyol Néppárt (PP) elnöke és miniszterelnök-jelöltje (k) bejelenti pártja választási győzelmét Madridban 2023. július 23-án, az előre hozott parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/EFE/Javier Lizón)