A cél a tagállamok befolyásának elvétele?
– Ha valaki azt gondolta, hogy az Európai Unió intézményei csak a lengyel jogalkotásra, a migrációs szuverenitásra vagy az éghajlati kérdésekre kíváncsiak, az téved. Brüsszel ugyanis a lengyel földekre, erdőkre és vizekre pályázik. Egyszerűen rendelkezni akarnak velük, gyakorlatilag ellehetetlenítve a lengyel hatóságokat – így reagált Stanislaw Janecki, az egyik legnagyobb lengyel hetilap rovatvezetője arra, hogy az Európai Parlament a héten állásfoglalást fogadott el az EU természeti erőforrásainak helyreállításáról. Az Európai Bizottság tervezete szerint az uniós országoknak úgynevezett „helyreállítási intézkedéseket” kell végrehajtaniuk szárazföldi és tengeri területeik legalább húsz százalékán, méghozzá 2030-ig. A cél állítólag az ökoszisztéma helyreállítása, ami kulcsfontosságú az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. Emellett állítólag csökkenti az élelmezésbiztonságot fenyegető kockázatokat.
Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságában jelenleg folyó szerződésreformmal kapcsolatos munka során az egyhangúság, az általános egyetértés vagy a vétó elvének eltörlését tervezik több mint hatvan területen.
Paweł Salek, a lengyel elnök tanácsadója a lengyel közrádiónak elmondta, hogy ezek közé tartozna a biológiai sokféleség, az erdészet, az éghajlat- és az energiapolitika.
A cél egyszerű: a tagállamok elveszítik befolyásukat afelől, hogy mi történik a területükön. Az unió egyre több olyan szabályt hoz létre, amelyek a nemzeti kormányoktól az uniós intézményekre ruházzák át az irányítási jogokat. Gyakorlatilag vakon fogadni lehet arra, hogy Lengyelországot rosszabbul kezelik ebben, mint más államokat
– jelentette ki Stanislaw Janecki, majd hozzátette:
Az uniós intézmények a lengyel földre, erdőkre és vizekre teszik rá a mocskos mancsukat, mert még mindig nagy területek vannak vadonban, kivételes biológiai sokféleséggel, míg tőlünk nyugatra sok országban csak egy szűkös hányad maradt. Lengyelország ezután egy föld nélküli állam lenne (vizek és erdők nélkül), mivel nem tudna szuverén módon döntéseket hozni. Márpedig Lengyelországban kivételesen sok értékes terület van, amire rátehetné a mancsát.
Súlyos csapás az élelmezésbiztonságra és az európai agrárgazdaságra
Ausztriában sincsenek kibékülve az uniós törekvésekkel. Roman Haider, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője szerint „fekete nap” volt a szavazás napja az Európai Unióban. Ahogy fogalmazott:
Ez súlyos csapás az élelmezésbiztonságra és az európai agrárgazdaságra.
A jobboldali politikus elmondta, hogy a törvényben előírt húszszázalékos mezőgazdasági földterület-csökkentés nemcsak a gazdák rideg ellehetetlenítését jelenti, hanem veszélyezteti Európa élelmezésbiztonságát, és az európai mezőgazdasági termékek számos vásárlója számára is rendkívül problematikus. Ha ennek a tervezetnek érvényt szeretnek, akkor európai élelmiszer-exportőrből importőrré válna – figyelmeztetett Roman Haider.
Most az Európai Tanácson múlik, hogy megállítsa ezt a törvényt, amely a sok módosítás miatt már teljesen átláthatatlanná vált. Még jobb lenne, ha az Európai Bizottság az egész tervezetet visszavonná
– jelentette ki az FPÖ európai parlamenti képviselője.