Fontosabb Brüsszelnek a migráció, mint az uniós polgárok biztonsága

Míg a tagországokon szigorúan számon kéri a pénzügyi transzparenciát az Európai Unió, saját elszámolásaival kapcsolatban, úgy tűnik, kevésbé ragaszkodik hozzá. Aki azonban veszi a fáradságot, hogy értelmezze a közzétett adatokat, megdöbbentő következtetésekre juthat például a migráció finanszírozásával kapcsolatban, amelyről a Tűzfalcsoport blog tett közzé egy elemzést.

Az Európai Bizottság épületének homlokzata Brüsszelben (Fotó: flickr.com / LIBER Europe)

Némi ellentmondás, hogy a Menekültügy, migráció és integráció alapra külön rákeresve nem 2064, hanem „csak” 2058 millió euróval számol el a rendszer.

Az „aprópénz” sorsánál azonban sokkal érdekesebb az országonkénti bontás, azaz a lista, amely megmutatja, ki milyen arányban részesült a „tortából”. Ugye, adja magát, hogy a frontországok kapják a legnagyobb hozzájárulást a migrációs válság kezeléséhez, de nem! Az első helyen Belgium áll, majd Svájc következik 489 és 431 millió euróval. Görög- és Olaszország jócskán lemaradva a harmadik helyre szorult a maga 324 és 214 millió eurójával, Magyarország pedig csak a 21. – 6,48 millió euróval.

Hazánkat olyan államok előzik meg, mint például Málta (26 millió), Írország (18 millió), Ciprus (10 millió) vagy Luxemburg (8 millió). Külön kiemelendő, hogy Brüsszel az Egyesült Államoknak is kifizetett több mint 19 millió eurót, Ausztráliának pedig 0,05 milliót.

Forrás: Tűzfalcsoport

Végezetül vetettünk még egy pillantást a kedvezményezettekre azok jellege szerint. Ebben a megközelítésben feltűnő, ahogy Brüsszel „privatizálta” a migrációs szektort. 2015-ben, a válság tetőzésekor a direkt és indirekt ügyvitel keretében kiosztott pénzek 84 százaléka landolt a tagállamoknál és azok nemzeti ügynökségeinél. A következő évben viszont ezt a keretet jelentősen megvágták (54 százalék), talán nem függetlenül attól, hogy a déli és keleti országok a korlátlan befogadás helyett egyre inkább a határőrizet szigorításával igyekeztek válaszolni a kihívásra. 2017-től pedig már a nem-kormányzati szervezetek dominálnak: 2020-ra a részarányuk elérte a 70 százalékot!

Forrás: Tűzfalcsoport

Így próbálta Brüsszel kicsavarni a védekezés lehetőségét a nemzeti kormányok kezéből.

További hatalmas összegek

A Tűzfalcsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy 2020. szeptember 23-án – a 2021–2027-es, a többéves pénzügyi keretről (MFF) folytatott tárgyalások fotófinisének tűnő (végül nem így történt) időpontjában – az Európai Bizottság javaslatot tett az új migrációs és menekültügyi paktumra (migrációs paktum) és a hozzá csatolt új jogalkotási javaslatcsomagra. „E blogbejegyzés célja, hogy megvizsgálja a migrációs paktum pénzügyi hatásait, és megvizsgálja, hogy az új paktum célkitűzései tükröződnek-e a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben. A szöveg két kérdésre próbál majd választ adni. Először is megvizsgálja, hogy a migrációs paktum új költségeket generál-e az EU és tagállamai számára, és hogy ezeket a költségeket beleszámították-e a többéves pénzügyi keretbe. Másodszor megvizsgálja, hogy a migrációs paktum által okozott többletköltségek akadályozhatják-e annak sikeres elfogadását és végrehajtását” – írták a szerzők.

A paktumra vonatkozó bizottsági javaslat időzítése egybeesett a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keret elfogadásáról szóló rendkívül nehéz tárgyalások utolsó szakaszával. A tagállamok közötti megállapodás a következő hétéves költségvetésről az Európai Tanács eddigi leghosszabb, 2020. július 21-i ülésén ért véget. Az Európai Tanács következtetései szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő többéves pénzügyi keret összege 1074,3 milliárd euró lesz, amelyhez további 750 milliárd euró járul a gazdaságélénkítési alap számára (a szövegben szereplő valamennyi összeg 2018-as árakon szerepel). Ebből az összegből a következtetésekben összesen 22,7 milliárd eurót különítettek el a 4., „Migráció és határigazgatás” elnevezésű fejezetre. Ebből az összegből 8,7 milliárd eurót a Menekültügyi és Migrációs Alapra, 5,5 milliárd eurót az Integrált Határigazgatási Alapra, 5,1 milliárd eurót pedig a megerősített Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségre (EBCGA) különítettek el.

Emellett a migráció külső dimenziója fontos eleme lesz a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköznek (NDICI), amelynek pénzügyi keretösszege a következtetésekben meghatározottak szerint 70,8 milliárd euró lenne. Az Európai Parlament és az uniós tagállamok között 2020. november 10-én létrejött politikai megállapodásban megerősítették, hogy a többéves pénzügyi keret teljes összege 1074,3 milliárd euró lesz, amelyhez a helyreállítási alapra szánt további 750 milliárd euró járul. Az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseivel összehasonlítva tíz program kapott kiegészítést. Ezek között vannak az uniós migrációs és menekültügyi politikák finanszírozása szempontjából fontos alapok is. Először is, az IBMF további egymilliárd eurót kapott, és így most 6,5 milliárd eurót tesz ki. Másodszor, az EBCGA további félmilliárd eurót kapott, és most 5,6 milliárd eurót tesz ki. Végül az NDICI további egymilliárd eurót kapott, és így 71,8 milliárd euróval rendelkezik.

Forrás: Tűzfalcsoport

Összesen 20,8 milliárd hét év alatt migrációra és határmenedzsmentre

Az Európai Parlament 2020. december 16-án adta hozzájárulását a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez, amelyet a tanács ezt követően egyhangúlag elfogadott, és amely 2021. január 1-jén lépett hatályba. A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret rendezett jövőjével ellentétben a paktum jövője sokkal kevésbé biztos. Kérdéses, hogy a bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatokat valaha is elfogadják-e, és ha igen, milyen lesz a végleges változatuk. Amint az a szöveg későbbi részében bemutatásra kerül, az új paktum bizonytalan kilátásai mögött többek között éppen annak pénzügyi vonzatai állnak, mivel ezek hatással lehetnek mind az elfogadását megelőző tárgyalásokra, mind pedig a sikeres végrehajtására.

Az NGO-k uniós besorolása nem megbízható – a bizottságnak nincs elegendő információja az EU-s források civil elköltéséről?

Az Európai Unió költségvetési forrásaiból jelentős támogatást kapnak az ún. nem kormányzati szervezetek (NGO-k). A szervezetek helyi támogatásához egyébként minden EU-tagállamnak megvannak a saját kritériumai, vagyis az egyes szervezetek jellegének, strukturális keretének meghatározásához használt szervezeti jogi formák, esetenként a szervezetek által végzett különböző tevékenységek jellege alapján. Az Európai Számvevőszék azonban már évek óta úgy értékeli, hogy a következetes NGO-definíció hiánya komoly probléma, különösképpen azért, mert ezek a civil jellegű szervezetek hajtják végre az európai költségvetés egy részét.

Ennek azért is komoly jelentősége van, mivel egy ilyen civil szervezet vagy NGO finanszírozása befolyásolja a legitimitását, és tevékenységük során egyre inkább adományozóiktól függenek. A pénzeszközökért – így az uniós forrásokért – folyó NGO-verseny megélénkült, amellett, hogy az adományozók elvárják, hogy az ő akaratuk és elképzeléseik szerinti elveket kövessenek és eszerinti célokat valósítsanak meg az Európai Unió polgárainak életét befolyásolva, általában mégis kevés vagy elhanyagolható társadalmi támogatottság (kisszámú egyéni adományozó) felmutatása mellett.

Az eredeti cikk Több milliárd eurót költ az EU migrációra, miközben az NGO-k teljesen ellenőrizetlenek címen olvasható a Tűzfalcsoport oldalán.

Borítókép: Az Európai Bizottság épületének homlokzata Brüsszelben (Fotó: flickr.com / LIBER Europe)