A Biden-adminisztráció korábban már többször is „figyelmeztette” Pekinget, hogy ne küldjön fegyvereket Oroszországba – igaz, ekkor az amerikai elnök is elismerte, hogy ennek nincsen tényleges jele –, amelyre még tavasszal az a kínai válasz érkezett, hogy „egyik háborúzó félnek sem küldenek fegyvereket és a kettős felhasználású technológiák exportját is korlátozzák”, majd felhívták Washington figyelmét arra, hogy ő viszont küld fegyvereket a konfliktusba.
Peking korábbi álláspontját Liu Pengyu nagykövetségi szóvivő megerősítette, majd hozzátette, hogy:
Ukrajna kérdésében Kína objektív és igazságos álláspontot képvisel, aktívan támogatja a békét célzó tárgyalásokat, és konstruktív szerepet játszott a válság politikai rendezésének elősegítésében.
„Teljesen világos, hogy Kína, minden olyan állítása ellenére, hogy semleges szereplője a háborúnak, valójában támogatja Oroszország pozícióit” – vélekedett a Politico megkeresésére Helena Legarda, a berlini Mercator Intézet kínai védelmi és külpolitikai elemzésével foglalkozó vezető kutató.
Azonban mások mellett a kínai DJI dróngyár azzal védekezik, hogy nem tudják nyomon követni, hogy az eladott drónjaikat kik és hova adják tovább.
Sőt, a Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem (KSE) friss elemzése szerint a harctéren talált orosz fegyverek importált, kritikus alkatrészeinek több mint 60 százaléka amerikai cégektől származik.
Míg a Politico korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a feketepiacon, de akár legális formában is eljuthattak amerikai lőszerek Oroszországba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!