Reni ukrán kikötővárost is támadta az orosz haderő a minap. A Duna-partján található kisvárosra, amely fontos gabona-átrakóhely, több mint egy tucatnyi drónt irányítottak az oroszok, amelyek közül hármat tudott megsemmisíteni az ukrán légvédelem. A támadás célpontjai, az olajtározók, a fegyverraktárak és a NATO-felszerelések mellett egy gabonaraktár is megrongálódott, négyen pedig megsérültek – írja a Radio Moldova internetes oldala.
A támadást Klaus Johannis román elnök és Marcel Ciolacu miniszterelnök is elítélte.
Határozottan elítélem az ukrán polgári infrastruktúra elleni legutóbbi orosz támadásokat a Dunán, nagyon közel Romániához. Ez a közelmúltbeli eszkaláció komoly veszélyt jelent a Fekete-tenger biztonságára. Emellett hatással van az Egyesült Arab Emírségek további gabonatranzitjára és ezáltal a globális élelmiszer-biztonságra is
– írta a román elnök a Twitteren.
A támadás jelentőségét nem feltétlenül a rombolás mértéke adja, hanem a szimbolikus jelentősége.
– Miért fontos ez? Ennyire közel NATO területhez Oroszország még nem támadt. 200 méter nulla távolság, hiszen hiba bármikor történhet, vagy a légvédelem is eltéríthet egy orosz eszközt – és egyes források szerint csapódott vízbe drón 90 méterre román területtől. Ráadásul román hajók is voltak a kikötőben, állítólag hat, lehettek volna könnyedén román halottak is. Legalább ennyire fontos, hogy a város fele moldáv (román) lakosságú – ez magyar viszonylatban olyan, mintha Beregszászt szórnák meg az oroszok. A gabonaexport akadályozásán túl ez bizony komoly üzenet Romániának, és a NATO-nak is – fejtette ki a véleményét Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Facebookon.
– Közép és hosszú távon Oroszország kereskedelmi útvonalai kelet felé tolódnak. Ha a Fekete- és a Balti-tengerek ellenséges területté válnak az oroszok számára, akkor valószínűleg mindent meg fognak tenni, hogy mások se használhassák ezeket. A szárazföldön már tanúi voltunk a modern aknák hatékonyságának. Nem kizárt, hogy hasonló fenyegetések megjelenését fogjuk látni Európa peremtengerein is. A tengeri aknaharcászat legjelentősebb előnyei a tagadhatóság és a hamis zászlós műveletek elviselhetetlen könnyűsége. Ezzel párhuzamosan a tengereket átszelő energia- és kommunikációs infrastruktúrák is elpusztulhatnak. Bölcsebb lenne mindkét fél számára, ha a háborút sikerülne a szárazföldi hadszíntérre korlátozni – reagált Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő is.
Mi történik, ha román területen csapódik be egy drón?
Egy, a NATO területéhez ennyire közel eső támadás után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi történik, ha egy rakéta vagy drón Románia területén csapódik be. Elviekben egy ilyen incidens az ország elleni támadásnak minősül, ami maga után vonja a NATO-alapszerződés sokat emlegetett 5. cikkelyének alkalmazását.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 5. cikkelyének lényege, hogy amennyiben egy tagállamot támadás ér, az az egész szövetséget éri, és minden tag köteles támogatni a megtámadott felet. A pont célja nyilvánvalóan az elrettentés, annak demonstrálása, hogy bármely NATO-tag elleni támadás a teljes katonai szövetség elleni offenzívával ér fel.
Mind ez ideig azonban az 5. cikkelyt soha nem alkalmazták élesben.
