Joe Biden mentális egészségét már nemcsak a republikánusok kérdőjelezik meg, hanem a demokrata szavazók, egyes pártbéli politikusok és újabban a párt legnagyobb adományozói is. Nem csoda, hiszen a héten a vilniusi NATO-csúcson is néhány érdekes jelenettel szórakoztatta a világot a nyolcvanéves amerikai elnök. Volt, hogy összekeverte Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, miközben utóbbi ott állt mellette a pulpituson – írta meg cikkében a V4Na hírügynökség.
A NATO-csúcsot követően Helsinkiben tárgyalt, majd a sajtóeseményen egyszerűen a füle is felmondta a szolgálatot, ugyanis többszöri próbálkozásra sem hallotta az újságírót.
Majd amikor indulni készült Helsinkiből, a repülőgépe lépcsőjén még szokásához híven bukdácsolt egyet, amit zavarodott integetés követett.
Közvetlenül ezelőtt egy kislány ruháját rágcsálta meg, majd egy erőltetett puszit nyomott volna a rémült gyerek arcára, csakhogy a lány nem engedte.
Mindez pedig csak az elmúlt néhány nap termése Joe Biden gyümölcsöséből, az utóbbi hónapokban szinte minden hétre jutott egy-egy bakiparádé a történelem legidősebb hivatalban lévő amerikai elnökétől. Korábban, amikor részt vett az Öböl-menti Együttműködési Tanács csúcstalálkozóján, a jelek szerint kimerítő témákról kellett egyeztetnie a többi ország vezetőivel, ugyanis egy pillanatra behunyta a szemét, majd el is aludt a tanácskozás kellős közepén. Az internetre felkerült videók tanúsága szerint még akkor is majdnem elaludt, amikor ő maga beszélt.
Korábban egy klímacsúcson sziesztázott az USA elnöke.
Emlékezetes volt az is, amikor úgy tűnt, hogy Joe Biden elaludt, miközben Naftali Bennett akkori izraeli kormányfővel tárgyalt.
Gyakran zavartan viselkedik a nyilvános eseményeken. Biden nemrég a kezét nyújtotta egy nem létező illetőnek, miután befejezte a beszédét az észak-karolinai Greensboróban. Az elnök még egy kis ideig céltalanul téblábolt az emelvényen, mielőtt a testőreihez ment.
Az Egyesült Államok elnöke egy másik eseményen is képzeletbeli emberekkel fogott kezet.
Ezt megelőzően az USA első embere egy sajtótájékoztatón még arról is megfeledkezett, hogy ki a felesége, amikor összekeverte az alelnökével. – Volt egy kis változtatás a szervezésben itt a színpadon, mert a First Lady férje elkapta a koronavírust – magyarázta mosolyogva az elnök, mire hangos nevetés tört ki a teremben, de Biden még ekkor sem értette, hogy min nevetnek az emberek. Miközben folytatta a mondandóját, az egyik asszisztense félbeszakította és felvilágosította, hogy a First Lady, vagyis az elnök felesége ott ül a közönség első sorában, ő maga pedig a First Lady férje. Joe Biden ezután megpróbálta viccesen menteni a helyzetet, de még a felesége is elpirult.
Az alábbi sajtóeseményen is rendkívül zavartan viselkedett a világ legnagyobb hatalmának elnöke.
Nem csoda tehát, hogy már a sajátjainak is egyre kínosabb Amerika első embere. Edward-Isaac Dovere, a CNN amerikai hírcsatorna munkatársa pedig tudni véli, hogy a helyettesítők nevei már ott keringenek a levegőben.
A beszélgetések folyamatosan zajlanak – csendes suttogások a rendezvényeken, sms-ek, e-mailek, titkos telefonhívások. Úgy érzik, hogy az idő már fogytán van, és az általuk kívánt erőteljesebb kampánytevékenység hiánya annak a jele, hogy nem igazán van benne a szíve
– vélekedik Dovere. A Bident ellenző adományozókról szóló jelentés ellenére az egyik legnagyobb probléma a leváltásával kapcsolatban az, hogy nincs konszenzus arról, hogy ki lépjen a helyére. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Bidennek nincs túl nagy támogatottsága a párton belül. A felmérések azonban arra is rávilágítanak, hogy nincs olyan jelölt sem, aki egyenesen az ő alternatívája lenne.
A The Economist/YouGov friss felmérése szerint tízből mindössze négy demokrata gondolja úgy, hogy Biden a legerősebb jelölt, akit a Demokrata Párt 2024-ben indíthatna. A New York Times Kamala Harris alelnököt, Pete Buttigieg közlekedési minisztert és Elizabeth Warren szenátort hozta fel alternatívaként – igaz, ezek a nevek sem mozgatják meg a párt támogatóinak fantáziáját.
A YouGov nemrég közzétett felmérése szerint a függetlenek 82 százaléka is aggodalmát fejezte ki az elnök állapotával kapcsolatban.
Elégedetlen a társadalom. Az amerikai választópolgárok csaknem fele, 49 százaléka szerint az Egyesült Államokban a demokrácia nem működik megfelelően – derül ki az AP hírügynökség és a NORC társadalomkutató pénteken nyilvánosságra hozott felméréséből. A június végén készült közvélemény-kutatásban megkérdezettek csupán tíz százaléka mondta azt, hogy az amerikai demokrácia nagyon jól vagy rendkívül jól működik, valamint negyven százalék szerint valamelyest jól működik. A felmérés alapján az amerikai felnőttek 53 százaléka szerint a törvényhozás, a Kongresszus nem végzi jól a munkáját a demokratikus értékek védelmében, amellyel szemben áll 16 százalék, amely szerint a testület képes ellátni ezt a feladatát. A regisztrált republikánus szavazók és függetlenek mintegy hatvan százaléka látja úgy, hogy a kormányzat nem képviseli a hozzá hasonló átlagember érdekeit, míg a demokrata párti szavazók negyven százaléka vélekedik így. A felmérés elemző részéből kiderül, hogy a válaszadók többsége nem annyira a demokrácia gépezete miatt aggódik, hanem a demokrácia működésének eredményességét illetően fogalmaz meg kritikát. Az AP és a NORC június végén készült rendszeres közvélemény-kutatásában megkérdezték az amerikai polgárok álláspontját a terhességmegszakításról is. Kiderült, a túlnyomó többség engedné az abortuszt a terhesség kezdeti időszakában, előrehaladott várandósság esetén azonban már illegálissá tenné. A várandósság 6. hetéig az amerikaiak 73 százaléka törvényben engedélyezné a beavatkozást, ezen belül a demokrata szavazók 88 százaléka, míg a republikánusok 56 százaléka. A 15. hét után már csak az emberek fele engedélyezné, ezen belül a republikánusoknak csupán 29 százaléka, míg a demokrata szavazók 75 százaléka. A várandósság 6. hónapja után ugyanakkor már csak a megkérdezettek 27 százaléka járulna hozzá a terhességmegszakítás törvényességéhez, ezen belül a republikánusok 11, míg a demokraták 43 százaléka. A terhességmegszakítás szabályozásáról tavaly június végén erősödött fel a vita az Egyesült Államokban, miután a legfelsőbb bíróság a Roe v. Wade ügyben 1973-ban hozott ítéletét megváltoztatva eltörölte az abortuszhoz fűződő szövetségi jogot, és a tagállamok hatáskörébe utalta a kérdés törvényi szabályozását – írta meg az MTI.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök az elnöki palotában Helsinkiben 2023. július 13-án (Fotó: MTI/EPA/COMPIC/Kimmo Brandt)
