Megállíthatatlannak tűnik a jobboldal előretörése Németországban

Története legsikeresebb időszakában jár az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt, amely a felmérések szerint már közvetlenül a legnagyobb politikai erő mögé zárkózott fel. Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar–Német Intézetének kutatási vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy miből tudott ekkora támogatottságot kovácsolni a párt.

Óriási népszerűségnek örvend az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt, amely nagy utat tett meg az alapítása óta. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az AfD folytatta felzárkózását a jelenleg legnépszerűbb erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége mögé. Alice Weidel és Tino Chrupalla pártja a Bild című napilap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által készített felmérésben már 21 százalékon áll. Soha ilyen magasan nem állt eddig a támogatottsága a pártnak.

Sonntagsfrage zur Bundestagswahl • INSA/BILD: CDU/CSU 25,5 % | AfD 21 % | SPD 19 % | GRÜNE 14,5 % | FDP 6,5 % | DIE LINKE 5 % | Sonstige 8,5 %
➤ Übersicht: https://t.co/MO5RyMFkPu
➤ Verlauf: https://t.co/mJRVJUWFRX pic.twitter.com/H4ExEPEGAZ

— Wahlrecht.de (@Wahlrecht_de) July 3, 2023

– A párt fennállásának elmúlt tíz évét tekintve a CDU–SPD nagykoalíciós kormány utolsó hivatali éveiig, 2019–2020-ig a párt szavazóinak jelentős többsége a csalódott kereszténydemokrata szavazókból állt. Ugyanakkor az elmúlt években az egymást érő válságok hatására egyre több, a politikai mainstream pártjait elutasító, korábban a szavazástól sokszor távol maradó embert tudott a párt megszólítani – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar–Német Intézet kutatási vezetője, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy Németországban eddig viszonylag magas volt a voksolásoktól távol maradók aránya.

2013-ban 4,7 százalékot ért el a párt, 2017-ben viszont már 12,6 százalékot. A 2021-es választások során a párt valamelyes visszaesést könyvelhetett el, majd az elmúlt hónapokban rendre 19-20 százalékon mérték. A szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy

az egyik fordulópontot a 2015-ös migrációs válságra adott kormányzati válasz, főleg annak középtávú hatásai jelentették. A döntő tényező viszont az elhúzódó migrációs és Covid–19-válságok negatív társadalmi és gazdasági hatásainak az orosz–ukrán háború, valamint az új koalíciós kormány erőltetett menetben megvalósítani kívánt klímacéljai miatti felerősödése volt. A 2009-től kezdve szinte egymást érő válságok folytatólagos hatása látszólag az elmúlt hónapokban érte el azt a kulminációs pontot, ami az AfD országos támogatottságának erős megugrásához vezetett.

Az AfD már polgármestert is delegál Németországban: Hannes Loth a napokban lett Raguhn-Jeßnitz új vezetője. 

A szövetségi kormánykoalícióban részt vevő Zöldek párt ezt nem nézi jó szemmel. Nemrég kijelentették, hogy semmiben nem fogják támogatni az új polgármester munkáját. A bohózat része pedig az, hogy erre lehetőségük sem lenne a zöldpártiaknak, ugyanis nem képviseltetik magukat a helyi testületben. A Zöldek, a legtöbb német párthoz hasonlóan, sokáig vonakodott komoly tényezőként számolni az AfD-vel. 

– Ennek részeként az összes párt kizárta az AfD-vel való együttműködést, alkalomadtán pedig közösen akadályozták meg a párt végrehajtói hatalom elnyerésének közelébe kerülését. Ezért is számít rendkívüli sikernek az AfD számára az előző heti polgármester-választás, hiszen az AfD az összes többi, közös jelöltet állító párttal szemben tudott nyerni. A jelen helyzetben ez is lehet a párt fő célja – olyan arányban nyerni a választásokat, hogy egyedül is képesek legyenek tényleges győzelmet, nem csak elsőséget elérni – mondta Dobrowiecki Péter. A szakértő hozzátette, hogy így is rendkívül nehéz évek elé néz majd az AfD, hiszen valószínűleg továbbra is nehezen találnak majd szövetségest. 

A párt sikerességével egyúttal a többi párt is fokozta az AfD ellehetetlenítésére irányuló erőfeszítéseit. Az AfD-vel való együttműködés kategorikus, összpárti kizárása mellett például a CDU az AfD által a múltban tematizált kérdésekkel próbálja meg visszacsábítani az elpártolt szavazóinak egy részét, például a migrációval vagy közbiztonsággal kapcsolatos témákkal. A szakértő szerint nehéz a mostani helyzetben megítélni, hogy hol tetőzhet az AfD támogatottsága.

Amennyiben a kormány válságkezelésével egyre elégedetlenebb alsó középosztálybeli, illetve kisvárosi és vidéki szavazók továbbra is úgy érzik, hogy a jelzőlámpa-koalíció pártjainál süket fülekre találnak panaszaik, úgy az AfD támogatottsága még akár tovább is nőhet néhány százalékkal. Ehhez persze szükség van a CDU további politikai helykeresésére. Ha a Friedrich Merz vezette párt visszatalálna a markánsabb, konzervatívabb politizáláshoz, akkor az AfD dolga is sokkal nehezebb lenne

– jelentette ki Dobrowiecki Péter, aki szerint ahogy a múltban, úgy jövőben is a CDU számít majd az AfD első számú riválisának a választói szavazatok megszerzése terén. Még inkább igaz ez elnézve a kormánypártok támogatottságának mostani mélyrepülését.

A CDU tíz éve ringatja magát abba a saját maga által kreált hazugságba, hogy az AfD-t figyelmen kívül hagyhatja, jelentéktelenségbe taszíthatja vagy elutasíthatja. Ennek a vágyálomnak az eredménye katasztrofális a CDU számára, mivel ezzel belátható időn belül kizárólag a tőle balra álló pártokkal való szövetségre kötelezte el magát. Ez felőrli a párt programját, amely politikailag veszít a profiljából

– ezt már Alexander Grau, az MCC Magyar–Német Intézet vendég oktatója jelentette ki egy friss elemzésében. A párt továbbra is szilárdan meg fogja vetni a lábát a német politikai életben. Bár az AfD továbbra sem állíthat alelnököt a szövetségi parlamentben, és továbbra is megvonják tőle a pártalapítványának finanszírozását, az AfD nem fogja hagyni, hogy hosszú távon kizárják a rendszerből.

Borítókép: Alice Weidel és Tino Chrupalla (Fotó: AFP/Kay Nietfeld)