Nem is létezhetne, mégis megtalálták az eddigi legnagyobb tükröt az univerzumban

A csillagából ráeső fény nyolcvan százalékát visszaveri.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 07. 10. 13:42
This handout image released on July 10, 2023, by the European Space Agency (ESA) shows an artist impression of exoplanet LTT9779b orbiting its host star. The planet is around the size of Neptune and reflects 80% of the light shone on it, making it the largest known “mirror” in the Universe. This shininess was discovered by detailed measurements made by ESA’s Cheops of the amount of light coming from the planet-star system. Because the planet reflects starlight back to us, the amount of light reaching Cheops’ instruments slightly decreased when the planet moved out of view behind its star. This small decrease could be measured thanks to the high precision of the detectors. (Photo by Handout / EUROPEAN SPACE AGENCY / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / Ricardo Ramirez Reyes (Universidad de Chile) / EUROPEAN SPACE AGENCY" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A fényvisszaverő fémfelhőkkel körülvett LTT9779b nevű exobolygó az eddig ismert legfényesebb bolygó a Naprendszerünkön kívül – jelentette be az Európai Űrügynökség (ESA) hétfőn.

A perzselően forró, helyenként kétezer Celsius-fokos égitest a csillagából ráeső fény nyolcvan százalékát visszaveri, és kétszázhatvan fényévre található a Földtől.
Összehasonlításképpen: a Vénusz vastag felhőrétegével a napfény mintegy hetvenöt százalékát veri vissza, a Föld pedig csak mintegy harminc százalékát.

Az LTT9779b exobolygó, amelyet a Cheops európai űrteleszkóppal vizsgáltak, körülbelül 

akkora, mint a Neptunusz, és a csillagászok szerint a legnagyobb tükör az eddig ismert univerzumban. 

A 2020-ban felfedezett LTT9779b mindössze tizenkilenc óra alatt kerüli meg hozzá nagyon közel eső csillagát, eddig tart egy év a bolygón. Az égitest fényvisszaverő felhői fémekből – például titánból – és szilikátból állnak, ami a homok és az üveg alapja.

A kutatókat nem csak a bolygó csillogása lepte meg. Az LTT9779b az úgynevezett Neptunusz-sivatagban található, amely egy olyan régió a csillagok közelében, ahol elvileg nem létezhetnének a Neptunuszhoz hasonló méretű bolygók. Ez a terület ugyanis nagyon erős sugárzást kap a csillagától, ezért az itt található bolygók nem képesek megtartani légkörüket, amely így elpárolog, és csak a kőzetmag marad vissza.

„Ez a bolygó nem létezhetne” – mondta Vivien Parmentier, a franciaországi Cote d’Azur Obszervatórium kutatója, az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban megjelent új tanulmány társszerzője.

A kutatók szerint az LTT9779b esetében valószínűleg a fémfelhők akadályozták meg, hogy a bolygó légköre teljesen elpárologjon.

Az ESA szerint a bolygók többsége a csillagából érkező fény pusztán kis részét veri vissza: vagy azért, mert a légkörük sok fényt elnyel, vagy azért, mert sötét és érdes a felszínük. Kivételt képeznek a fagyott jégvilágok és a Vénuszhoz hasonló, fényvisszaverő felhőréteggel rendelkező bolygók.

A Cheops az ESA és Svájc közös missziója, amelyet a Berni Egyetem vezet a Genfi Egyetemmel együttműködésben. A teleszkóp exobolygókat tanulmányoz.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.