Míg szavak szintjén hatalmas a háborús erőfeszítések támogatottsága, ha egy kicsit mögéjük nézünk, és a számokat is megvizsgáljuk, már egészen más a kép – mutat rá Facebook-bejegyzésében Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.
Gyakran halljuk, hogy az ukrán háború egzisztenciális válság a Nyugat számára. Úgy látszik, hogy a NATO-tagállamok pénzügyminiszterei nem hallottak erről, mert a 31 NATO-államból csupán 4, azaz négy darab állam srófolta fel a katonai költségvetését a bűvös két százalék fölé az inváziót követően. Finnország, Szlovákia, Románia és Magyarország
− indítja gondolatmenetét Castel a bejegyzésben.
A NATO tagállamainak döntő többsége nemhogy növelte volna, de inkább csökkentette katonai kiadásait a háború árnyékában – mutat rá a szakértő, példaként hozva többek között Nagy-Britanniát, ahol a háborús retorika dacára következetesen csökken a haderő finanszírozása.
Castel szerint a katonai kiadások alapján a NATO-államokat három csoportba lehet osztani:
1. A hadviselő csendestársak: az USA, Nagy-Britannia, Lengyelország és a Baltikum.
2. Az aggódók önsegélyző egylete: az illusztris kétszázalékos klub négy új tagja: Finnország, Szlovákia, Románia és Magyarország.
3. A lőtéri kutyatartók egyesülete: nagyjából az összes többi NATO-tagállam. A költségvetési prioritásaikból ítélve még a címerállatomat is jobban érdekli ez az „egzisztenciális válság”, mint őket.
„Ennyire egzisztenciális az egzisztenciális” − zárja bejegyzését Robert C. Castel.
Borítókép: A NATO-tagállamok vezetői a szervezet vilniusi csúcstalálkozóján (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
