Napokon belül bezárnak az afgán szépségszalonok

Már csak napjaik maradtak a szépségszalonoknak Afganisztánban: a tálib vezetés újabb intézkedése értelmében ugyanis minden létesítménynek be kell zárnia – arra hivatkozva, hogy az iszlám által tiltott szolgáltatásokat kínálnak. Az intézkedés azonban a tálib elnyomásnak csak egy újabb jele, az elmúlt közel két évben sorra vezették be az afgán nők jogait korlátozó intézkedéseket.

AFGHANISTAN-SOCIETY-WOMEN Fotó: WAKIL KOHSAR

Mit adott a szépségszalon az afgán nőknek? 

Becslések szerint a mostani bezárásokkal 60 ezer munkahely szűnhet meg, ami nemcsak a szolgáltatóknak, de a vendégeknek is hatalmas törést jelent. A 16 éves kora óta házasságban érő Zarmina arról beszélt a BBC brit közmédiának, hogy egyedül nem hagyhatta el otthonát, ám férje beleegyezett abba, hogy évente két-három alkalommal szépségszalonba menjen. A Kandahárban élő nő hozzátette, gyakori, hogy a férfiak megtiltják a sminkelést és a kozmetikai kezeléseket. Egy másik nő pedig azt mondta, férje szereti látni haját más színekben és más fazonnal. „Mindig elvisz a fodrászatba, az ajtóban türelmesen vár. Amikor kimegyek, megdicsér, és ez jó érzés” – tette hozzá. A 22 éves, Kabulban élő Madina ügyvédnek készült, azonban félbe kellett hagynia egyetemi tanulmányait. A fiatal nő arra is rámutatott, a félelem egyre inkább átjárta már ezeket a helyeket is:

senki sem tudja, ki a tálibok támogatója, senki sem akar politikáról beszélni

– fogalmazott.

Szakértők szerint jelentősen felértékelődtek Afganisztánban a fodrász- és kozmetikai szalonok a hatalomátvétel után. Egy afgán mentálhigiénés tanácsadó szerint a nők számára ezek a létesítmények többet jelentettek, mint csupán szépségszalonok: „energiát és reményt adott nekünk” – magyarázta.

Honnan tiltották ki az afgán nőket

A tálib hatalomátvétel óta eltelt közel két évben az afgán nők élete hatalmas változáson ment keresztül: mára csupán a lakóházak maradtak, ahol a nőket semmilyen korlátozás sem érinti, ám Sziradzs nem tartja kizártnak, hogy idővel ott is megjelennek majd a tálibok. A 2021. augusztusi hatalomátvétel után Afganisztán új vezetői azt ígérték, nem hozzák vissza az 1990-es évek szigorú kormányzását, ám sorra vezették be a korlátozásokat: az afgán nőket kitiltották egyebek mellett a parkokból és az edzőtermekből, kormányzati hivatalokban és civil szervezetekben nem vállalhatnak munkát, azoknak pedig, akik mégis munkát vállalnak bármilyen szférában, jelentősen csökkentették a fizetésüket.

Az afgán nők szabadságjogainak újabb korlátozása volt, amikor elrendelték, hogy ha 72 kilométernél távolabbra utaznak, férfi rokonnak kell kísérniük őket. A nemzetközi sajtó címlapjaira került az az eset is, amikor januárban a tálib elnyomás újabb intézkedéseként bevezették a női próbababák fejének letakarását.

Járhatnak az afgán nők egyetemre?

Az aktivisták és a civil szervezetek sorra szólalnak fel a nők elleni elnyomás ellen, mely már nemcsak mindennapjaikat, de oktatási helyzetüket is érinti. Az ENSZ idei adatai szerint az iskoláskorú afgán lányok és fiatal nők 80 százaléka – körülbelül 2,5 millió ember – nem jár iskolába. A lányok közel 30 százaléka még alapfokú oktatásban sem részesült. 2022 decembere óta pedig mintegy százezer nő nem tanulhat felsőoktatási intézményben, noha még tavasszal is arról beszéltek a tálibok, csupán átmeneti intézkedésről van szó. Mindezzel szemben 2001 és 2018 között egymillióról tízmillióra nőtt az oktatásban részesült lányok száma.

Afgán kozmetikus sminkeli vendégét Kabulban 2023. július 23-án. Néhány napon belül bezár az összes afgán szépségszalon Fotó: AFP

Nyakkendő mint keresztény jelkép?

A tálibok napirendjén azonban olyan intézkedések is szerepelnek, mint például a nyakkendő általános betiltása – mondván, meglehetősen hasonlít egy nyakban viselt keresztény keresztre. A tisztviselők szintén az iszlám vallás szabályaira hivatkoznak:

az iszlám saría megparancsolja a muszlimoknak, hogy rombolják le és pusztítsák el a keresztény kereszteket

– fogalmazott a tálib kormányzat egyik tagja.

Tavaly áprilisban már sor került hasonló intézkedésre, akkor a diákoknak és a tanároknak tiltották meg, hogy nyakkendőt hordjanak. A hatalomátvétel után a nyugati ruhák viselete egyre inkább visszaszorult az országban, a legszigorúbb intézkedések ezen a téren is a nőket érintették.

Az afgán nők hétköznapi öltözetévé vált ismét a fejtetőtől bokáig érő burka, mely kizárólag a szemet hagyja szabadon. A BBC-nek arról is beszéltek a nők, az utóbbi időben már nem vettek fel szoknyát vagy farmert akkor sem, ha szépségszalonba látogattak.

Folytatódnak az amerikai–tálib tárgyalások

Az emberi jogok kérdése azonban nemcsak a civil szervezetek körében van napirenden, hanem a nemzetközi politikában is. A hétvégén ugyanis Dohában fognak tárgyalóasztalhoz ülni az Egyesült Államok képviselői a tálibokkal. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint Afganisztán tálib hatalmát továbbra sem ismerik el, ám feladatuknak tartják, hogy kiálljanak az emberi jogok és a nők mellett. A tálibok ugyanakkor abban bíznak, sikerül a szankciók egy részét megszüntetni és a Nyugat által befagyasztott pénzeiket feloldani.

Borítókép: Afgán nők sétálnak be egy kabuli kozmetikába 2023. július 25-én. Néhány napon belül bezár az összes afgán szépségszalon (Fotó: AFP/Wakil Kohsar)