Oroszország előnyben lehet a fegyverraktározási versenyben?

A biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok korántsem fogyott ki a 155 mm-es lövedékekből.

Rozumivka, 2023. június 20. Bombabecsapódás nyomán keletkezett kráter megsemmisült teherautók roncsai mellett egy orosz légitámadást követõen a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvõ Rozumivkában 2023. június 20-án. MTI/AP/Andrij Andrijenko Fotó: Andrij Andrijenko

Horváth József szerint fenntartásokkal kell kezelni az amerikai elnök azon kijelentéseit, amelyek szerint hiány alakult ki a 155 mm-es lőszerekből. 

Azt gondolom, hogy az amerikai vezérkar pontosan tisztában van azzal, hogy ők nem engedhetik meg maguknak azt, amit a nyugat-európai országok megtettek, hogy az utolsó szögig kisöprik a tartalékaikat. Emlékezzünk arra, hogy a francia és a német vezérkari főnök is azt mondta, hogy olyannyira elfogytak a lőszer-, alkatrész- és hadianyag-tartalékaik, hogy egy feltételezett külső támadás esetén jó esetben is egy hétig tudnák magukat tartani. Az amerikai hadsereg és az amerikai vezérkar ezt nem engedheti meg magának

– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint azért adnak kazettás lövedékeket az ukránoknak, mert elakadt az ukrán ellentámadás. 

A klasszikus lövedék ugyanis arra szolgál, hogy egy adott területen, ahol becsapódik, nagy pusztítást végezzen, akár az emberekben, akár az épületekben, járművekben.

Egy klasszikus lövedék becsapódása esetén egy kráter keletkezik a robbanás után. Ezzel szemben a kazettás bomba a szakértő elmondása szerint teljesen más elven működik, ugyanis a becsapódás előtt kinyílik, és számtalan kis repeszekkel megtöltött bomba szabadul ki belőle, amelyek jó esetben a becsapódáskor felrobbannak, és egy nagyobb területen pusztítanak. Sok esetben nem is halálos sebeket ejtenek, de kivonják a harcból az ott lévő katonákat. 

Ugyanakkor ezeknek a kazettás bombáknak az a nagy hibája, hogy a bennük lévő kazettáknak egy bizonyos százaléka nem robban föl a becsapódáskor. 

Az amerikaiak azt állítják, hogy az ő kazettás bombáikban található robbanótestek körülbelül öt százaléka nem robban fel. Az oroszoknál ugyanez az arány 30-40 százalék. Ebből fakad az, hogy adott esetben hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel később is felrobbanhatnak ezek a kazetták. Ennek következtében a kazettás bombák folyamatosan, hosszú időn keresztül a polgári lakosság körében is szedik az áldozataikat.

− jegyezte meg Horváth József, aki a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy az oroszok esetében, a híresztelésekkel ellentétben, szó sincs semmilyen hadianyaghiányról.

Azt gondolom, hogy ezeknek az információknak döntő része ez nem valódi információ, hanem ez a nyugati propaganda. Ugyanis az oroszok által használt lövegek döntő része a szovjet érából származik, a megmaradt hidegháborús lőszertartalékok pedig hatalmasak. Emellett pedig ha máshonnan nem, akkor volt szovjet tagköztársaságoktól is tud Oroszország ilyen hadianyagokat kölcsönkérni vagy vásárolni.

− jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő.

Borítókép: Bombabecsapódás nyomán keletkezett kráter megsemmisült teherautók roncsai mellett egy orosz légitámadást követően a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban fekvő Rozumivkában 2023. június 20-án (Fotó: MTI/AP/Andrij Andrijenko)