Több mint húsz éve vár Törökország az EU-tagságra + videó

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban került a címlapokra Törökország: nemcsak Svédország NATO-csatlakozása és az ukrajnai háború következtében felértékelődött szerepe miatt, de a balkáni országok Brüsszellel folytatott tárgyalásai után ismét visszatért Ankara uniós tagságának kérdése.

Supporters of Turkish President Recep Tayyip Erdogan celebrate his victory in Istanbul on the day of the Presidential runoff vote in Istanbul, on May 28, 2023. Turkish President Recep Tayyip Erdogan declared victory in a historic runoff vote that posed the biggest challenge to his 20 years of transformative but divisive rule. (Photo by Umit Turhan Coskun / AFP) Fotó: AFP

A New York Times napilap nem sokkal később már attól cikkezett, bár kevés az esély Törökország uniós csatlakozására, az állhat Erdogan döntése mögött, hogy az EU-tagságért cserébe ígéretet tett arra, nem áll Svédország NATO-csatlakozásának útjába. Az Európai Bizottság szóvivője, Dana Spinant ugyanakkor arról beszélt, a két folyamatot nem lehet összekapcsolni, hasonló véleményének adott hangot Olaf Scholz német kancellár is. 

Just in: Olaf Scholz rejected Erdogan's demand that Sweden's NATO accession be linked to Turkey's EU membership.

"That's a question that is not related to the other issue, and therefore I think this should not be seen as a related matter," the German Chancellor said in Berlin. pic.twitter.com/PaeaSGnyWL

— Hans von der Burchard (@vonderburchard) July 10, 2023

A Politico brüsszeli hírportál arról írt, az EU tisztában van vele, hogy együtt kell működnie Törökországgal, amely földrajzi elhelyezkedése révén létfontosságú kapocs Oroszország, Ázsia és a Közel-Kelet felé, és bár egyelőre nem uniós tagállam Törökország, a brüsszeli vezetők megoldást keresnek arra, hogy hogyan tudnának jobban együttműködni Törökországgal. A lap szerint ha ebből a partnerségből bármi is lesz, abból Erdogan mindenképp jól jön ki. A The New York Times szerint a legtöbb EU-tagállam teljesen befagyott ügyként tekint a török csatlakozásra, ám ezt hivatalosan nem jelentették eddig ki – félő ugyanis, hogy elmérgesedne a viszony Erdogan és a tömb között, ami jelentősen megnehezítené az együttműködést kulcsfontosságú területeken, beleértve a migrációt és az energiaügyet. Ankara helyzetén az sem segít, hogy Törökország meglehetősen rossz viszonyban van két uniós országgal, Görögországgal és a Ciprusi Köztársasággal.

A török–görög kapcsolatokat számos ügy beárnyékolja: egyebek mellett határviták és a migráció okoz súlyos feszültségeket a két NATO-tagország között. Ciprus szigetén pedig az kelt nézeteltérést, hogy Ciprus északi területeit 1974-ben megszerezték a törökök, majd 1983-ban kikiáltották a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot – cserébe viszont Törökország a déli, görög Ciprust nem ismeri el államnak.

Szakértők szerint az évtizedek óta befagyott ciprusi kérdés kiemelten fontos Törökország EU-csatlakozásának ügyében, ahhoz ugyanis, hogy tagországgá váljon, el kell ismernie a Ciprusi Köztársaságot.

Emellett azonban Brüsszel sem igen törekszik a keleti terjeszkedésre, ugyanis a közel 85 milliós Törökország csatlakozásával egy hatalmas muszlim közösséget integrálnának a közösségbe, melynek következtében az uniós intézményekben is megjelennének a török tisztviselők. A csatlakozással továbbá az EU külső határai Szíria, Irán és Irak felé tolódnának. Elemzők úgy látják, az EU és Törökország közti kapcsolat jelenlegi keretei hamis elvárásokat keltenek és mindkét oldalt cserben hagyják, azzal érvelve, hogy jobb lenne inkább egy új típusú kapcsolat kialakítása a blokk és szomszédja között. A meglévő kerethez azonban mindkét félnek megvan az oka, hogy ragaszkodjon. Azok az uniós politikusok, akik szerint Törökország kulcsfontosságú a migráció és egyéb politikai kihívások kezelésében, úgy vélik, hogy még ha nem is kerül sor a csatlakozásra, mindenképp hasznos út lehet, mivel összeköti Ankarát és Brüsszelt és struktúrát biztosít a tárgyalásokhoz.

Ankara egyébként Ukrajna NATO-csatlakozását is pártolja: július elején Erdogan az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt, ezt követően jelentette ki a török államfő, Ukrajna kétségtelenül megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.

VIDEO: Turkish President Recep Tayyip Erdogan tells Ukraine's Volodymyr Zelensky that Kyiv deserves to join NATO, and urges it to enter peace talks with Moscow. "There is no doubt that Ukraine deserves membership of NATO," Erdogan said, "both sides should go back to peace talks". pic.twitter.com/FvgEJOATjj

— AFP News Agency (@AFP) July 8, 2023

Zelenszkij a török álláspontot örömmel fogadta, ám a CNN amerikai hírtelevízió kiemelte, a NATO nyitott ajtó politikát folytat, melynek értelmében bármelyik országot felkérhetik a csatlakozásra, amennyiben érdeklődik iránta és képes és hajlandó betartani a szövetség alapító okiratában foglalt elveket. A csatlakozást azonban bármelyik tagállam megvétózhatja – ahogyan az történt Svédország esetében is.

Törökország fontos szerepet tölt be a katonai tömbben: több mint hét évtizede, 1952 óta a NATO tagja, valamint a szövetség második legnagyobb hadseregével rendelkezik. Emellett már több alkalommal is otthont adott az orosz–ukrán delegációk tárgyalásainak az ukrajnai háború kirobbanása után.

Jens Stoltenerg NATO-főtitkár korábban azt mondta, Törökország fontos partner a szövetség számára, és hajlandók kompromisszumokat kötni, hogy a tagállamok között tartsák. Ankara számára szintén fontos a tagság, ugyanis szüksége van a védelmi biztosítékokra az Irán és Oroszország felől érkező esetleges fenyegetések miatt.

Borítókép: Recep Tayyip Erdogan hívei ünneplik a török elnök választási győzelmét Isztambulban (Fotó: AFP/Umit Turhan Coskun)