Az El Nino a Csendes-óceán trópusokon fekvő keleti részén a vízfelszín hőmérsékletének emelkedésével kapcsolatban kialakuló éghajlati jelenség. A WMO szerint az idei El Nino mindazonáltal legalábbis mérsékelt intenzitással folytatódik majd.
Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz az AFP francia hírügynökséggel közölte, hogy július 6., csütörtök volt a legmelegebb nap 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel, ami a tudósok szerint elhanyagolható 0,02 Celsius-fokkal, illetve 0,01 Celsius-fokkal haladta meg a szerdait, illetve péntekit.
Ez a hallatlanul magas hőmérséklet-sorozat július 3-án kezdődött (16,88 Celsius-fok), megdöntve a korábbi, 2016. augusztusi rekordot. Az volt a Kopernikusz által valaha mért legmelegebb év.
Több mint 61 ezer európai halálát okozhatták tavaly a hőhullámok
Európa-szerte több mint 61 ezer, hőség okozta haláleset történhetett a tavaly nyári hőhullámok idején – mutatott rá a barcelonai Globális Egészségügyi Intézet frissen közzétett tanulmányában.
A Nature Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kánikulában leginkább érintett mediterrán országok közül Olaszországban 18 010, Spanyolországban 11 324 haláleset történt tavaly, míg az Egyesült Királyságban 3469 ember vesztette életét a hőség miatt.
A nők aránytalanul nagy mértékben váltak tavaly a hőség áldoztává a mérések kezdete óta: a népességen belül 56 százalékkal több nő halt meg a hőség következtében, mint férfi.
A kimutatás szerint az európai hőhullámokban tavaly mintegy tízszer annyi 80. életévét betöltött nő halt meg, mint 64 év alatti, a 80 év feletti férfiak elhalálozásának aránya pedig a háromszorosa volt a 64 évnél fiatalabb férfiakénak.
A kutatók 2022. május 30. és szeptember 4. között több mint 45 millió halálozási adatot elemeztek 35 európai országban.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) a tavalyi nyár folyamán a halálozások ugrásszerű növekedését jelentette kontinensszerte, ám először fordult elő, hogy ezeket az eseteket kifejezetten a hőséggel hozták összefüggésbe.
