A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0
HUNMagyarország
19:00KézilabdaMagyarország-Franciaország

„A katonai junta kormányon fog maradni”

Egyértelműen gazdasági és stratégiai okokból kíséri figyelemmel Franciaország a nigeri eseményeket, ahogyan Oroszországnak is komoly érdekei fűzödnek az afrikai országhoz. Erről is beszélt lapunknak Georg Spöttle. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, jelenleg elég kicsi az esélye Franciaország részéről a katonai beavatkozásnak, a katonai junta pedig hatalmon fog maradni az országban.

Gábor Márton
2023. 08. 05. 6:10
Niamey, 2023. augusztus 3. A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói az ország függetlenségéért és a külföldi beavatkozás ellen rendezett tüntetésen Niger fõvárosában, Niameyben 2023. augusztus 3-án. Az afrikai országban katonai hatalomátvétel történt július 26-án. MTI/AP/Sam Mednick Fotó: Sam Mednick
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Franciaország nem az egykori gyarmata iránti szeretetből, hanem egyértelműen gazdasági és stratégiai okokból kíséri fegyelemmel a Nigerben most kialakult helyzetet − mondta lapunknak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Kiemelte, Niger a világ egyik legnagyobb urániumkitermelője, erre a nyersanyagra pedig kiemelten szüksége van Franciaországnak, amely az elektromos energia döntő részét atomerőművekben állítja elő. De az is fontos szempont, hogy a nigeri kormány stratégiai partnere volt Franciaországnak a dzsihadisták elleni harcban.  

Amikor Maliban szintén megpuccsolták a kormányt, kiebrudalták a francia és német katonákat, mondván, hogy nem voltak elég hatékonyak a különböző dzsihadista csoportok, például az Al Kaida vagy Boko Haram elleni harcban. Ezek után pedig az ottani junta a Wagnerre kezdett építeni. Ez pedig most Nigerben is megtörténhet, ugyanis Oroszországnak mindig is érdeke volt, hogy jó kapcsolatokat ápoljon afrikai országokkal.

− jegyezte meg Georg Spöttle, aki kiemelte, hogy az oroszok már a Szovjetunió idejében is igyekeztek minél szorosabb kapcsolatot kialakítani számos afrikai állammal, aminek következtében több államban, többek között Tanzániában és Angolában is szocialista kormányzatok jöttek létre. 

Az oroszok például Szudánban is készültek egy, a szíriaihoz hasonló katonai támaszpontot nyitni. Nyilvánvalóan most is csak a polgárháborús helyzet akadályozta meg őket abban, ezt támaszpontot megnyissák a Vörös-tengernél. Ez is jól mutatja, hogy egyre több országban jelenik meg a Wagner, amely a dzsihadisták elleni harc mellett Oroszország érdekeit is képviseli, mert az adott területen található földfémek, rendkívül fontosak az oroszoknak is

− jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy a korábbi francia jelenlét ugyan jól jött a francia kormánynak, és az afrikai felső tízezernek, de az átlagemberek nem gazdagodtak ezen kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően. 

A szakértő szerint az emberek pont azért mentek most orosz zászlókkal az utcára számos nigeri nagyvárosban, mert azt remélik, hogy egy gazdasági fellendülés jön, miután a sok éves Franciaországhoz való kötöttség, az ország elitjének dollármilliárdokat hozott, de a szegények ugyanolyan szegények maradtak, mint a korábbi évtizedekben.

Georg Spötle szerint jelenleg elég kicsi az esélye Franciaország részéről a katonai beavatkozásnak. 

Franciaország nem nagyon menne bele egy ilyen katonai akcióba, ugyanis ők építették fel a hadsereget Nigerben, és tisztában vannak ennek az erejével. Tisztában vannak azzal is, hogy egy háborút vívni most Afrikában hatalmas kihívás lenne, ugyanis nagyon hosszú előkészítési folyamatot igényelne. Először is ki kellene építeni valahol egy bázist, ahonnak a logisztikát is lehet bonyolítani: kimenekíteni a sebesült katonákat, és megoldani a hadsereg ellátását

− részletezte a szakértő. Mint mondta, egy ilyen akció jó pár hetes, de akár egy-két hónapos előkészületet is igényelne. Ezért Georg Spöttle szerint a francia kormány inkább gazdasági szankciókkal fogja megpróbálni nyomás alá helyezni az új kormányzatot. Privát vagyonok befagyasztásával, és bizonyos termékek exportjának a tilalmával pedig a tehetősebb rétegeket terhelnék meg, akik rengeteg nyugati árucikket vásárolnak. 

Ide tartoznak a gépkocsik, ruházati és élelmiszeripari termékek. Ugyanakkor Spöttle szerint a katonai junta nyilvánvalóan nem fogja visszaengedni a hatalomba az eltávolított elnököt, hiszen ebben az esetben akár ki is végeztethetik őket hazárulás vádjával. 

Nigerben ennek megfelelően nagyon bonyolult helyzet alakul ki. A személyes véleményem szerint én arra következtetek, hogy a katonai junta nyilvánvalóan kormányon fog maradni, ezt pedig Franciaország a legkülönbözőbb szankciókkal sem fogja tudni megakadályozni. Jól látható, hogy egy hasonló helyzet alakult ki Maliban is, ahol a katonai junta megkövesedett és megmaradt

− tette hozzá Georg Spöttle.

A migrációs nyomással kapcsolatban Georg Spöttle elmondta, hogy amennyiben a helyzet nem rendeződik, és rendszeresekké válnak a lövöldözések és az erőszakos tüntetések, illetve fokozódik a háborús helyzet a környező országokkal, akkor az emberek tömegei indulhatnak majd el Európába. Hozzátette, ha az új kormánynak sikerülne azonnal emelni a fizetéseket és egy munkahelyteremtési programba kezdeni, akkor megelőzhető lenne, hogy tömegek hagyják el az országot. 

Borítókép: A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói az ország függetlenségéért és a külföldi beavatkozás ellen rendezett tüntetésen Niger fővárosában, Niameyben (Fotó: MTI/AP/Sam Mednick)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.