Franciaország nem az egykori gyarmata iránti szeretetből, hanem egyértelműen gazdasági és stratégiai okokból kíséri fegyelemmel a Nigerben most kialakult helyzetet − mondta lapunknak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Kiemelte, Niger a világ egyik legnagyobb urániumkitermelője, erre a nyersanyagra pedig kiemelten szüksége van Franciaországnak, amely az elektromos energia döntő részét atomerőművekben állítja elő. De az is fontos szempont, hogy a nigeri kormány stratégiai partnere volt Franciaországnak a dzsihadisták elleni harcban.
Amikor Maliban szintén megpuccsolták a kormányt, kiebrudalták a francia és német katonákat, mondván, hogy nem voltak elég hatékonyak a különböző dzsihadista csoportok, például az Al Kaida vagy Boko Haram elleni harcban. Ezek után pedig az ottani junta a Wagnerre kezdett építeni. Ez pedig most Nigerben is megtörténhet, ugyanis Oroszországnak mindig is érdeke volt, hogy jó kapcsolatokat ápoljon afrikai országokkal.
− jegyezte meg Georg Spöttle, aki kiemelte, hogy az oroszok már a Szovjetunió idejében is igyekeztek minél szorosabb kapcsolatot kialakítani számos afrikai állammal, aminek következtében több államban, többek között Tanzániában és Angolában is szocialista kormányzatok jöttek létre.
Az oroszok például Szudánban is készültek egy, a szíriaihoz hasonló katonai támaszpontot nyitni. Nyilvánvalóan most is csak a polgárháborús helyzet akadályozta meg őket abban, ezt támaszpontot megnyissák a Vörös-tengernél. Ez is jól mutatja, hogy egyre több országban jelenik meg a Wagner, amely a dzsihadisták elleni harc mellett Oroszország érdekeit is képviseli, mert az adott területen található földfémek, rendkívül fontosak az oroszoknak is
− jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy a korábbi francia jelenlét ugyan jól jött a francia kormánynak, és az afrikai felső tízezernek, de az átlagemberek nem gazdagodtak ezen kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhetően.
A szakértő szerint az emberek pont azért mentek most orosz zászlókkal az utcára számos nigeri nagyvárosban, mert azt remélik, hogy egy gazdasági fellendülés jön, miután a sok éves Franciaországhoz való kötöttség, az ország elitjének dollármilliárdokat hozott, de a szegények ugyanolyan szegények maradtak, mint a korábbi évtizedekben.
Georg Spötle szerint jelenleg elég kicsi az esélye Franciaország részéről a katonai beavatkozásnak.
Franciaország nem nagyon menne bele egy ilyen katonai akcióba, ugyanis ők építették fel a hadsereget Nigerben, és tisztában vannak ennek az erejével. Tisztában vannak azzal is, hogy egy háborút vívni most Afrikában hatalmas kihívás lenne, ugyanis nagyon hosszú előkészítési folyamatot igényelne. Először is ki kellene építeni valahol egy bázist, ahonnak a logisztikát is lehet bonyolítani: kimenekíteni a sebesült katonákat, és megoldani a hadsereg ellátását
− részletezte a szakértő. Mint mondta, egy ilyen akció jó pár hetes, de akár egy-két hónapos előkészületet is igényelne. Ezért Georg Spöttle szerint a francia kormány inkább gazdasági szankciókkal fogja megpróbálni nyomás alá helyezni az új kormányzatot. Privát vagyonok befagyasztásával, és bizonyos termékek exportjának a tilalmával pedig a tehetősebb rétegeket terhelnék meg, akik rengeteg nyugati árucikket vásárolnak.
Ide tartoznak a gépkocsik, ruházati és élelmiszeripari termékek. Ugyanakkor Spöttle szerint a katonai junta nyilvánvalóan nem fogja visszaengedni a hatalomba az eltávolított elnököt, hiszen ebben az esetben akár ki is végeztethetik őket hazárulás vádjával.
Nigerben ennek megfelelően nagyon bonyolult helyzet alakul ki. A személyes véleményem szerint én arra következtetek, hogy a katonai junta nyilvánvalóan kormányon fog maradni, ezt pedig Franciaország a legkülönbözőbb szankciókkal sem fogja tudni megakadályozni. Jól látható, hogy egy hasonló helyzet alakult ki Maliban is, ahol a katonai junta megkövesedett és megmaradt
− tette hozzá Georg Spöttle.
