Az Európai Unió észak-európai tagállamai attól tartanak, hogy egyszerűen eltűnnek az állampolgáraik az Európai Bizottság tisztviselői közül. Bár a magasabb beosztásokban a svédek és a dánok nagyjából megfelelő arányban képviseltetik magukat, a finnek pedig még egy kicsit felül is reprezentáltak, a belépő szinten és a középvezetői pozícióban annyira kevesen vannak, hogy sokan már a vészharangot kongatják.
Az okok között vezető helyen állnak az anyagi megfontolások. Míg egyes tagországok munkavállalói számára csillagászatiak az eurokraták fizetései, a skandinávok számára inkább átlagosak.
Az egyik uniós tisztviselőket tömörítő szakszervezet vezetője szerint az északi tagállamok maguknak keresték a bajt, hiszen 2004 körül ők kardoskodtak az eurokraták javadalmazásának „racionalizálásáért”, amivel viszont pont a saját állampolgáraik számára tették kevésbé vonzóvá az uniós pozíciókat.
A kérdés egy másik vetülete az EU kiválasztási rendszere. „A finn fiatalok nem szoktak hozzá, hogy egy olyan jelentkezési listán végezzenek, ahol esetleg egy-másfél évet kell várni, mielőtt meghívást kapnak egy állásra” – nyilatkozta a Politico hírportálnak Henrik Pekkala, aki a KPMG tanácsadó cégnek dolgozik, és a finn kormánynak készített tanulmányt a témában.
Ráadásul maguk a versenyvizsgák is sokkal jobban fekszenek például a spanyol, olasz vagy belga jelentkezőknek, akikre saját országukban is hasonló vizsga várna, ha a közszférában kívánnának elhelyezkedni, így az egyetemek jobban felkészítik őket az ilyen típusú megmérettetésre.
Mindennek eredményeképp mára odáig fajult a helyzet, hogy míg a román tisztviselők aránya a belépő- és középszintű beosztásokban csaknem három százalékponttal haladja meg az ideális arányt, a svédeké két százalékponttal marad el tőle.
Ami a magyar tisztviselők arányát illeti, az nagyjából megfelel az „ideális” értéknek.
A megoldást a skandinávok az egyes országokra szabott versenyvizsgákban látnák, erre azonban nem sok esélyük van, hiszen egy ilyen lépés sértené a diszkrimináció tilalmának elvét. A bizottság szintén nem tervezi nemzeti kvóták bevezetését. Magán az egységes versenyvizsga-eljáráson azonban hajlandónak mutatkoznak csiszolni, igyekeznek rövidíteni a folyamatot, illetve az évente meghirdetett gyakornoki programban igyekeztek nyitni az alulreprezentált országok felé.
A skandinávok azonban továbbra sem elégedettek, és több másik országgal karöltve a következő hetekben próbálnak egyezségre jutni a bizottsággal a földrajzi aránytalanságok kiküszöbölésére.
Más uniós intézmények is érzékelik a problémát, az Európai Parlament például országspecifikus versenyvizsgát tervez bevezetni a tisztviselők kiválasztására, de
szinte biztos, hogy komoly jogi össztűz alá kerül az új rendszer.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: NurPhoto/Sergii Kharchenko)
