Megszülethet az a béketerv, melyet Moszkva sem és Kijev sem utasít el

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint Kína kulcsfontosságú szerepet tölt be a háború lezárásában.

Gábor Márton
2023. 08. 06. 6:55
HSZI Csin-ping; PUTYIN, Vlagyimir
Peking, 2022. február 4. Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fõvárosba. MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin Fotó: Alekszej Druzsinyin
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Békekonferenciát tartanak az ukrajnai háború rendezésével kapcsolatban a szaúd-arábiai Dzsiddában, a tárgyalásokra több mint negyven ország képviselőit várják, köztük olyan országokét is, amelyek a háború eleje óta nem hajlandók elköteleződni egyik fél támogatása mellett sem. Az eseményen többek között a korábban többször is oroszpártisággal vádolt Kína és a semleges Brazília is részt vesz. A találkozó célja, hogy a felek egy olyan béketervet dolgozzanak ki, amely mind Oroszország, mind pedig Ukrajna számára elfogadható. Azonban a csúcstalálkozóra az egyik háborúzó fél, Oroszország képviselői nem kaptak meghívást. 

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, a most tartandó összejövetelnek az a legfontosabb előnye, hogy olyan országok képviselői egyeztetnek a háború kérdésében, akik nem állnak egyértelműen egy oldalon. 

Így fordulhatott elő, hogy a békekonferencián az egyértelműen Ukrajna-párti országok mellett számos olyan, semleges állam is feltűnt, amely a mai napig nem hajlandó állást foglalni a háború kérdésében, vagy pedig inkább Oroszország felé húz.  

Vannak olyan országok is, amelyeknek sokkal bonyolultabb, összetettebb az álláspontjuk, és inkább afelé hajlanak, hogy nem ítélik el Oroszországot olyan egyértelműen, mint a Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok. Sőt, ugye bizonyos kérdésekben, már a szaúdiak például együttműködnek Oroszországgal.

– jegyezte meg Gyarmati, aki szerint ezeknek az országoknak kulcsfontosságú szerepe van a tárgyalások során, ugyanis elérhető közelségbe kerülhet egy olyan béketerv elkészítése, amelyet sem az orosz, sem pedig az ukrán fél nem utasít el egyértelműen. 

A szakértő mindemellett kulcsfontosságúnak tartja Kína szerepét a béketárgyalások során.

Kína nélkül nem lesz béke. Én azt gondolom, hogy ezt egyértelműen ki lehet jelenteni. Ha a kínai álláspontot megnézzük, akkor az egy nagyon összetett dolog. Hiszen van ez a kínai béketerv, ami elég egyértelműen az orosz álláspontot tükrözi. Azonban az alapvető kérdéseket megtekintve látjuk, hogy Kína egyáltalán nem támogatja azt, hogy a határokat megváltoztassák. Kína az az ország, amelyik a leghatározottabban elítéli a határok átrajzolását. Tehát ha a kínaiak összedolgoznák a saját álláspontjukat a csúcstalálkozón kialakítandó békekoncepcióval, akkor egy nagyon jó béketervet lehetne összehozni.

– jelentette ki Gyarmati István, aki szerint Kína jelenléte egy komoly Oroszországnak címzett üzenetnek is tekinthető. Ugyanis ezzel Kína azt üzente, hogy támogatják Oroszországot, de nem a végtelenségig. 

Azt gondolom, hogy Kína jelenléte növeli annak az esélyét, hogy egy olyan koncepcióval álljanak elő, amibe az oroszok is kénytelenek lesznek beleegyezni.

– tette hozzá a szakértő, aki az Oroszország csúcstalálkozóból való kimaradásának miértjével kapcsolatban több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt. 

Az egyik szerint Oroszországot informálisan tájékoztatták a békekonferenciáról, azonban ők jelezték, hogy nem kívánnak elmenni az eseményre. A másik fennálló eshetőség pedig az, hogy Moszkvát egyszerűen nem hívták meg a találkozóra, ugyanis azt feltételezték, hogy az oroszok nélkül egy olyan koncepciót tudnak kidolgozni, amely mindenki számára előnyös, majd pedig Oroszországot később, a kész békekoncepció elkészítése után vonják be az egyeztetésekbe. 

Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója ugyanakkor kiemelte, hogy nem ez az első ilyesfajta kezdeményezés, amelyben Ukrajna és a nyugati szövetségesei a semleges államok képviselőivel egyeztetnek, és megpróbálják őket meggyőzni arról, hogy az ukrán béketerv megvalósítását kell támogatniuk, aminek értelmében Oroszországnak vissza kellene vonulnia az 1991-es határokhoz a béketárgyalások megkezdése előtt. 

A szakértő szerint ugyanakkor a békekonferencia legnagyobb eredménye az, hogy Kína is részt vesz az egyeztetéseken.

Valószínűleg emiatt is választották Szaúd-Arábiát, mert Kína és Szaúd-Arábia között igen szoros a gazdasági együttműködés, másrészt pedig Szaúd-Arábia és Oroszország is szorosan együttműködik, annak ellenére, hogy a szaúdiak többször is anyagi támogatást nyújtottak Ukrajna részére is.

Seremet szerint ugyanakkor az éremnek van egy másik oldala is, mégpedig az, hogy amint arról már a New York Times is beszámolt, az ősz folyamán már nagyobb nyomás helyeződhet Ukrajnára a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban, ezért Zelenszkij elnök még ezt megelőzően akarja megerősíteni a globális pozícióit. 

Borítókép: Illusztráció. Hszi Csin-ping kínai elnök (jobbra) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.