A sikertelen oroszországi puccskísérlet óta először jelent meg a Wagner-zsoldoscsoport vezetője egy videóban, amelyből az következik, hogy Afrikában tartózkodik.
– A Wagner-csoport felderítő és kutatási tevékenységet folytat. Oroszországot még nagyobbá, Afrikát pedig szabadabbá tesszük – közölte Jevgenyij Prigozsin a Telegramra feltöltött videójában, amelyben harci felszerelésben látható.
Igazságot szolgáltatunk és boldogságot teremtünk az afrikai embereknek, miközben rémálommá tesszük az Iszlám Állam, az al-Kaida és más bűnözők életét
– folytatta videóüzenetében a Wagner-vezér. Hozzátette: újabb zsoldosokat toboroznak, a csoport ugyanis folytatja a rá bízott feladatok végrehajtását.
A zsoldoscsoport katonái olyan afrikai országokban tevékenykednek, mint Mali vagy a Közép-afrikai Köztársaság. Jovédő csoportok, több nyugati ország és az Egyesült Nemzetek Szervezet (ENSZ) ugyanakkor háborús bűnök elkövetésével vádolják őket. Az Egyesült Királyság a múlt hónapban szankciókat vetett ki a Wagner két azon katonájára, akik a közép-afrikai köztársaságban vezetik a csoport tevékenységét, azzal vádolva őket, hogy civileket kínoztak és öltek meg. Amerikai titkosszolgálati dokumentumok szerint az orosz félkatonai szervezet februárban csádi lázadókat toborzott az ottani kormány megdöntésére irányuló összeesküvés részeként. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki Csád stabilitása miatt, amely országra fontos partnereként tekint az Afrikában növekvő orosz befolyással szemben.
Az ukrajnai háború előtt állítólag 5000 katona tartozott a Wagner-csoporthoz – főleg orosz elit alakulatok veteránjai –, Prigozsin azonban júniusban arról beszélt, az Ukrajna elleni harcok kezdete óta mintegy 25 000 harcost számlálnak soraikban.
Jelenleg több ezer Wagner-harcos tartózkodik a Minszktől mintegy száz kilométerre délkeletre fekvő Oszipovicsi táborában is, ahol a belarusz haderő kiképzésében vesznek részt. Ahogyan lapunk is megírta korábban, a zsoldoscsoport azt követően települt Belaruszba, hogy június 23-án Moszkva ellen indultak, ám a vezérük és a belarusz elnök közti megállapodás értelmében nem hajtottak végre puccsot, hanem visszafordultak, mielőtt elérték volna a fővárost.
A lázadást követően Jevgenyij Prigozsin elszámoltatása kérdéses volt, sokáig nem is lehetett tudni hollétéről. A múlt hónapban ugyanakkor Szentpéterváron látták, amint egy afrikai méltósággal találkozott az Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón.