A kölcsönös tisztelet és a gyakorlati együttműködés révén remélhető, hogy előrelépés történjen a kínai–brit kapcsolatokban − jelentette ki szerdán Han Cseng kínai alelnök, amikor fogadta James Cleverly brit külügyminisztert.
A brit politikus elmondta: a félreértések elkerülése érdekében fontosak a közvetlen találkozók a két ország képviselői között, és foglalkozni kell a kétoldalú kapcsolatokban jelentkező kihívásokkal és véleménykülönbségekkel.
A megbeszéléssel közel egy időben szerdán a londoni parlament egy jelentésében azt hangsúlyozta, hogy a brit kormánynak koherensebb megközelítést kell alkalmaznia Kínával szemben. A parlament külügyi bizottsága által készített 87 oldalas jelentésben a képviselők sürgették a kormányt, hogy az összehangolt kormányzati megközelítés érdekében tegye közzé 2021-ben indított Kína-stratégiájának nem titkosított változatát.
A külügyi bizottság jelentése szerint Peking „fenyegetést jelent az Egyesült Királyságra és annak érdekeire”, és „a Kínai Kommunista Párt magatartását jelenleg fokozott agresszió jellemzi más országokkal szemben”. A dokumentumban felszólították a kormányt, hogy fejlessze ki az „elrettentés diplomáciáját” a szövetségeseivel folytatott védelmi politika erősítésével.
A hivatalos dokumentumban a brit parlament először említette Tajvant „független országként”, amivel egyben politikai tabutörést is elkövettek, írja a Politico. A portál kiemeli, hogy a megfogalmazás Peking részéről éles reakciókat válthat ki, amely Tajvant a saját részének tekinti. A Politico emlékeztet: a világon mindössze 13 ország ismeri el hivatalosan Tajvant önálló államként.
Utoljára 2018-ban járt brit külügyminiszter Kínában, akkor Jeremy Hunt látogatott Pekingbe. James Cleverlyt hazájában bírálatok érték az utazás miatt. Ugyanakkor azt hangoztatták, hogy a Kínával való kapcsolat valamilyen formájára szükség van az Egyesült Királyság érdekeinek szolgálata és a stabil kapcsolatok előmozdítása érdekében. A külügyi bizottság tagjai számára azonban „úgy tűnik, hogy a kormányban a politika magyarázatának hiánya miatt némi zavar van az ázsiai-csendes-óceáni térséggel kapcsolatos irányvonalat illetően”.
Az Egyesült Királyság 2021-ben fejtette ki Kína-stratégiáját, amely magában foglalta a kapcsolatok kialakítását Peking regionális riválisaival, például Indiával és Japánnal.
Több mint két évvel később Alicia Kearns konzervatív képviselő, a külügyi bizottság elnöke úgy vélte, hogy „még mindig túl sok minden maradt kimondatlanul” ezzel a politikával kapcsolatban. Azt javasolta, hogy hirdessenek „zéró toleranciát a határokon túli megtorlással szemben”, még akkor is, ha ezért ki kell utasítani a brit állampolgárok vagy az Egyesült Királyságban menedéket kereső emberek elleni támadásokban érintett külföldi diplomatákat.
A David Cameron volt miniszterelnök által 2015-ben megcélzott „aranykorszak” után az elmúlt években jelentősen megromlott a London és Peking közötti viszony, különösen az egykori brit gyarmat, Hongkong demokráciaellenes mozgalmának elnyomása, az ujgur muzulmán kisebbség sorsa és a Huawei távközlésiberendezés-gyártóval szembeni, kémkedéssel kapcsolatos gyanú miatt.
Borítókép: James Cleverly brit külügyminiszter a Nép Nagy Csarnokában Pekingben 2023. augusztus 30-án. (fotó: FLORENCE LO / POOL / AFP)
