Sztyeppei népek barátsága – így vált Azerbajdzsán hazánk egyik legfontosabb partnerévé

Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően Azerbajdzsán szerepe az európai politikában rakétasebességgel értékelődött fel. Magyarország az elmúlt évtizedben kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a dél-kaukázusi állammal, amelyek mindkét fél számára gyümölcsözőek. Ezt jól tükrözi a két ország között számtalan területen zajló együttműködés is.

Budapest, 2023. január 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök (b) a megbeszélésüket követő közös sajtónyilatkozaton a Karmelita kolostorban 2023. január 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ilham Aliyev vezetése alatt megélénkült a magyar–azeri viszony – különösen 2010-et követően –, a legmagasabb szinteken folynak az egyeztetések a két ország között. A legutóbbi találkozóra idén januárban, Budapesten került sor, Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin államfő fogadta az azeri elnököt. Az egyeztetés után Orbán Viktor bejelentette, hogy a két ország az eddigi szoros és jó együttműködését még jobban fokozza, így vált Azerbajdzsán Magyarország kiemelt stratégiai partnerévé.

Azerbajdzsán

 

Európa megmentője 

Az orosz–ukrán háború rávilágított arra, hogy az európai energiaellátás mennyire sérülékeny, ez pedig rakétasebességgel értékelte fel Azerbajdzsán szerepét. A januári találkozónak is többek közt az Azerbajdzsán és Magyarország, valamint Európa közötti energetikai együttműködés állt a középpontjában. 

Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta, noha Európa számára most vált stratégiailag igazán fontos országgá, Magyarország és Azerbajdzsán barátsága régebbi keletű, nem csupán „energiabarátokról” van szó. 

A magyar kormányfő elmondta, hogy a jelenlegi energiaellátási válságra az egyetlen biztató válasz a diverzifikáció, ennek legreálisabb forgatókönyve pedig az azerbajdzsáni energia Európába szállítása. Baku még korábban, 2022 nyarán Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök bakui látogatása alkalmával vállalta, hogy 2027-ig megduplázza a térségbe szállított azeri földgáz mennyiségét. Ez legalább húszmilliárd köbmétert jelent. Ezt követően tavaly decemberben újabb energetikai megállapodás született Azerbajdzsán és két uniós tagállam – Magyarország és Románia –, illetve Grúzia között. Ennek értelmében Azerbajdzsán zöld villamos energiát fog exportálni Európába, az ehhez szükséges infrastruktúrát a felek – az Európai Unió pénzügyi támogatásával – együtt fogják felhúzni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata szerint a Fekete-tenger alatt húzódó vezeték körülbelül három év múlva épülhet meg. – A politikai akarat megvan, minden más partnereink szándékain és igényein múlik – hangsúlyozta Ilham Aliyev.

Azerbajdzsán energiaexportból érkező bevételeinek jelentős részét haderőfejlesztésre költötte, ennek 2020-ban meg is lett az eredménye. 

A második karabahi háború során ugyanis stratégiai vereséget mértek Örményországra, amelynek következtében az addig örmény fennhatóság alatt álló azeri területek nagy részét visszaszerezték, valamint jelenleg is tárgyalások folynak a végleges békemegállapodásról, Hegyi-Karabah státusáról.

Idén júniusban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is ellátogatott Bakuba, ahol meggyőződhetett az azeri hadsereg fejlettségéről. Mint mondta, az ország komoly haderővel és tapasztalattal rendelkezik, amit érdemes a magyaroknak is megismerni.

Testvérnépek

A karabahi régió újjáépítésére egyébként ambiciózus terveket tűzött ki Baku. Ezek alapján az egész térséget szeretnék fenntarthatóan, a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások kihasználásával helyreállítani. Ez később az Európai Unió tagállamainak is kedvezhet, hiszen ezáltal kőolajból és földgázból többet tud exportra termelni az ország. Éppen ezért nem meglepő, hogy Brüsszel, valamint a tagállamok külön-külön is részt vennének az újjáépítési folyamatban. 

A meggyötört, sokat szenvedett karabahi régió újjáépítésébe Magyarország kész segítséget nyújtani ahhoz, hogy az azeriek minél gyorsabban újra tudják építeni

– fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mint mondta, ez a közlekedésfejlesztésre, a városi infrastruktúrák felújítására és a mezőgazdaság beindítására is kiterjedne. 

Mindezek mellett a kultúrának és az oktatásnak is fontos szerep jut Magyarország és Azerbajdzsán kapcsolatában. Jól mutatja ezt az is, hogy Magyarország évi kétszáz ösztöndíjat biztosít azeri hallgatóknak, hogy megismerhessék hazánk kultúráját úgy, hogy közben itt tanulhatnak. A program sikerességét mutatja az is, hogy a meghirdetett helyekre hatalmas az érdeklődés. A két ország között az oktatási kapcsolatok mellett kiváló sportdiplomácia is él. Ugyancsak ösztöndíj formájában, de azeri hallgatóknak lehetőségük van a Stipendium Hungaricum sportösztöndíj-programjában részt venni, így olyan fiatalok kaphatnak lehetőséget arra, hogy a sport értékeire alapozva megismerjék egymás országait és kultúráját, akiket ez tényleg érdekel.

Azerbajdzsán alapító tagja a török nyelvű országokat tömörítő Türk Államok Szervezetének, amelyben hazánk 2018 óta megfigyelő státusban vesz részt. Ezek az országok ugyanakkor nem csak partnerként tekintenek Magyarországra, a magyar népre: sajátos múltunk miatt rokonoknak is tartanak minket. Az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájából kifolyólag ezek a kapcsolatok az elmúlt évtizedben tovább erősödtek. 

Magyarország a türk államoknak egy sajátos bizalmi partnere lett az európai térségben, amely mögött minden részről vannak valós reálpolitikai és komoly külkereskedelmi törekvések

– fogalmazott korábban lapunknak a napokban elhunyt Hóvári János, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának ügyvezető igazgatója. 

Óvatos egyensúlyozás

Azerbajdzsán külpolitikájára mindig is az óvatos egyensúlyozás volt a jellemző. Baku esetében a leglényegesebb, hogy többirányú külpolitikája ne keresztezze olyan mértékben Moszkva ambícióit, hogy azok válaszlépésre késztessék Oroszországot. Éppen ezért sokrétű kapcsolatok fűzik Moszkvához – annak ellenére, hogy Örményország egyik legfőbb szövetségese –, valamint Iránhoz is. Az energetikai együttműködések miatt ugyanakkor az Európai Unióval is egyre szorosabbra fűzi a viszonyt, az elmúlt két év fejleményei pedig Brüsszelt is nyitottá teszik erre. Azerbajdzsán legfontosabb szövetségese Törökország, amelynek a térségbeli orosz befolyás ellensúlyozása mellett kulturális, történelmi és vallási okai is vannak. Ankara és Baku testvérként tekint egymásra. Fontos kiemelni, hogy Azerbajdzsán sem az orosz gazdasági és védelmi integrációkhoz, sem az unióhoz és a NATO-hoz nem kíván csatlakozni.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök (b) a megbeszélésüket követő közös sajtónyilatkozaton a Karmelita kolostorban 2023. január 30-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)