Az ukránok igyekeznek a Nyugatra mutogatni a sikertelenségük miatt

Bármilyen nyugati információt örömmel fogadnak, viszont ha gond van, mindenki más a felelős.

2023. 09. 12. 18:55
Harkiv, 2023. március 9. Belgorod térségébõl fellõtt orosz rakéták a kelet-ukrajnai Harkivból fényképezve 2023. március 9-én hajnalban. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az orosz haderõ 81 rakétával és 8 drónnal támadta Kijevet, Odesszát és Harkivot, köztük Kindzsal hiperszonikus rakétákkal is, melyeket az ukrán légvédelem nem tud elhárítani. Az ukránok szerint 34 más típusú rakétát, köztük négy Sáhed kamikaze drónt sikerült lelõniük. MTI/AP/Vadim Belikov Fotó: Vadim Belikov
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vizsgálatot indítottak a Reuters hírügynökség ellen Ukrajnában, miután rengetegen felháborodtak azon, hogy olyan fotókat publikáltak, amin az ukrán légvédelmi ágyúk használat közben láthatók. A cikket és a fotókat vasárnap tették közzé. A fényképeken az látszik, hogy az ukrán erők orosz rakétákat semmisítenek meg, a látványos, de ukrán oldalról problémás képeket a hírügynökség saját fotósa készítette. Az esettel kapcsolatban Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta,

bár nem látta még a képeket, de mindenkinek ellenőriznie kell, hogy láthatók-e érzékeny információk a felvételeken.

Hozzátette, hogy a hadsereg többször kérte már a médiát és a nyilvánosságot, hogy semmilyen képet vagy videót ne tegyenek közzé, mert azzal érzékeny információkat oszthatnak meg, mivel az ellenség is látja ezeket a tartalmakat, így könnyebben tudnak következtetni a helyszínről, az eszközökről is.

Az ukrán haderő és vezetés érzi azt a külső nyomást, ami a mindent elsöprő ellentámadás elmaradása miatt nehezedik rájuk. Igyekeznek a nyugatra mutogatni, hogy azért maradt el, mert későn és nem megfelelő fegyvereket küldött. Azt mondják, hogy nem sikeres a támadás, mert a nyugati média olyan felvételeket hoz le, hogy az oroszok be tudják mérni az ukrán légvédelmi erőket 

− reagált az ügyre a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Hozzátette: indokokat, vétkeseket keresnek azért, hogy miért sikertelen az ellentámadásuk és miért fizetnek ekkora árat az ukrán katonák a fronton. Egyes becslések szerint már ötvenezer katona vesztette életét. Példaként a szakértő megemlítette, az ukránok Elon Musk műholdjairól kapják az internetet és nyugati hírszerzési információkat kapnak, például a Moszkva cirkáló elsüllyesztésénél is a külföldi hírszerzéstől kapták meg koordinátákat. 

Kettősség van, mert azokat az információkat, amik őket segítik, elfogadják, viszont ha bármilyen információ kikerül, akkor keresik a vétkeseket

 − hangsúlyozta Horváth József.

Nem sokkal a háború kitörése után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szigorúan megtiltotta a képek publikálását légvédelmi műveletekről vagy csapatmozgósításokról. Hírügynökségi információk szerint az ukránok őrizetbe is veszik azokat, akik ezt megszegik, a törvények szerint pedig akár 12 év börtönt is kaphatnak. Májusban négy blogger kapott ötéves felfüggesztett börtönbüntetést, mert levideózták a légvédelmet munka közben. Júniusig pedig már kétszázember ellen emeltek vádat, a legtöbbjük ellen azzal a váddal, hogy a képekkel az oroszokat akarták segíteni. 

Az elmúlt időszakban a nyugati médiumokban olyan hírek kerültek ki, amik megmutatják, milyen állapotok uralkodnak az ukrán hadseregben, példa erre a korrupciós ügyek, de ugyancsak frusztráló lehet az ukrán vezetésnek, hogy nyugati lapok megírják, mennyien halnak meg a fronton napról napra. Ez az elkeseredettség dühbe válthatott már − hangsúlyozta a szakértő.

Horváth József szerint a Reuters ügyével lehet, hogy példát akar majd statuálni Kijev, és hozni egy olyan ítéletet, amivel elriaszthatja az újságírókat a hasonló információk kiszivárogtatásától, és amivel üzennek a Nyugatnak is, hogy az elítélt újságíró elengedéséért további fegyvereket kérhessenek. A szakértő arra is rámutatott, az ukránok nagyobb városokban, közösségi terekben szállásolják el a katonákat, akár közintézményekben is, ahol olyan fegyvereket is elhelyeznek, melyekkel igyekeznek fedést biztosítani.

Ha orosz csapás éri ezeket az egységeket, akkor lehet mondani, hogy civileket támadtak meg az oroszok

– tette hozzá az Alapjogokért Központ munkatársa.

Borítókép: Belgorod térségéből fellőtt orosz rakéták a kelet-ukrajnai Harkivból fényképezve 2023. március 9-én hajnalban (Fotó: MTI/AP/Vadim Belikov)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.