Svédországban több olyan egyházközség is van, amelyek Oroszországból származnak, és ezért az orosz ortodox nevet viselik. Néhányuknak, de messze nem mindegyiküknek van kapcsolata Oroszországgal, és még kevesebben támogatják Putyin Ukrajna elleni háborúját.
Nemrégiben Svédországban történt, hogy a XVII. század óta működő stockholmi Orosz Ortodox Egyház, teljes nevén a Megváltó Krisztus Ortodox Egyházközség nem kapott árut egy boltban. Székeket akartak vásárolni az egyházközség számára, de az üzlet munkatársai határozottan elutasították őket, miután megtudták az egyház nevét.
A magyarázat az volt, hogy az irodabútor-beszállító cég tulajdonosa úgy vélte, a gyülekezet bűnrészes az Ukrajna ellen indított háborúban. A gyülekezet vezetője, Angel Velicskov tiszteletes azonban nemrégiben elmagyarázta, hogy az egyháza több mint 100 évvel ezelőtt, 1917-ben szakított Oroszországgal és az Orosz Ortodox Egyházzal.
Kaptam egy e-mailt az értékesítési vezetőtől, aki azt írta, hogy elhatárolódtak minden olyan együttműködéstől, amely az orosz érdekeket támogatja. Anélkül, hogy ellenőrizte volna a gyülekezet hátterét és történetét, az értékesítési vezető azt írta, hogy a leadott rendelésemet törlik
– mondta Velicskov.
Az 1917-es orosz forradalom után a Velicskov által ma vezetett egyházközség úgy döntött, hogy kilép az ortodox egyház orosz ágából, és helyette a görögkeletihez csatlakozik. Ma az amerikai ortodox egyházmegyéhez és annak bulgáriai ágához tartoznak.
Egyházközségünknek semmi köze Oroszországhoz és Moszkvához, sem az államhoz, sem az egyházi adminisztrációhoz
– hangsúlyozza Velicskov, amit a bútorgyárnak is megpróbált levélben elmagyarázni, láthatóan sikertelenül.
Mi 40 széket rendeltünk, nem 40 tankot… Az a tendencia, amit most Svédországban látunk, veszélyes. Konformista totalitárius tendenciákat lehet tapasztalni
– jelentette ki a plébános.
Angel Velicskovra emellett saját bevallása szerint az utóbbi időben nyomást gyakoroltak, hogy 400 év után változtassa meg az egyháza nevét. A plébános szerint ugyanakkor ez a plébánia történelmi, kulturális és liturgikus hovatartozásának megerőszakolása lenne.
Elméletileg megváltoztathatnánk a nevünket. De egyetlen bútorbolt sem mondhatja meg nekünk, hogy mit tegyünk. Különben is, az orosz nem egy rossz szó, amit szégyellni vagy diszkriminálni kellene
– mondta Velicskov.
