A héten eldől, lesz-e jobboldali kormánya Spanyolországnak. A júliusi választásokon győztes Néppárt (PP) vezetőjének beiktatásáról szóló országgyűlési vitát és voksolást szeptember 26–27-én tartják meg az alsóházban.
A dél-európai ország választópolgárai szavazatukkal lényegében a parlament összetételéről döntenek. Ahhoz, hogy a kormányalakításba is beleszóljanak, valamelyik pártnak abszolút többséget kell adniuk a választásokon, de ez idén nem történt meg.
A Néppárt ugyan győzött (137 mandátum), de nem tudott annyi parlamenti széket szerezni, amivel automatikusan kormányt formálhatott volna (176 mandátum), ezért más parlamenti formációkkal kellet megkezdenie a tárgyalásokat.
VI. Fülöp király augusztus végén párbeszédre hívta a pártvezetőket, ezt követően pedig felkérte a Néppárt elnökét, Alberto Núnez Feijóot arra, hogy a választások győzteseként próbáljon meg kormányt állítani Spanyolország élére. Tette ezt annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy Feijóonak csekély az esélye arra, hogy megszerezze az országgyűlés többségének támogatását.
A Néppárt az elmúlt egy hónapban szinte az összes parlamenti formációval párbeszédet kezdeményezett, de a Vox, a jobbközép Kanári Koalíció és a Navarrai Népszövetség támogatásán kívül nem tudott más szövetségest szerezni.
A jobboldali tömb együtt 172 mandátumot tud felmutatni, tehát négy szavazattal elmarad az abszolút többségtől.
A nacionalista katalán és baszk pártok, akiknek kezében ott lenne a kormányalakításhoz szükséges voks, mind a szocialista párttal működtek együtt az elmúlt években, így Feijóo zárt ajtókkal találta szemben magát, különösen azután, hogy a baloldallal ellentétben ő nem hajlandó teljesíteni a szeparatista pártok sok esetben vitatott követeléseit.
A Néppárt vezetőjének beiktatásáról kedden vitázik a spanyol kongresszus, szerdán pedig megtartják a szavazás első fordulóját, amelyben Feijóonak meg kell szereznie az abszolút többséget, vagyis 176 képviselő igen szavazatát.
Ha ez nem sikerül neki, akkor 48 órával később, pénteken, tartanak egy második voksolást is, de ezen már elég lesz felmutatnia az egyszerű többséget, vagyis ha több igen szavazatot kap mint nemet, akkor ő lehet Spanyolország következő miniszterelnöke.
Alig 48 órával az első szavazás előtt azonban úgy tűnik, hogy Feijóo mindkét fordulóban kudarcra van ítélve.
Ha a Néppártnak nem sikerül kormányt alakítania, úgy a király ismét magához hívatja a parlamenti pártok képviselőit és a velük lefolytatott konzultáció után új jelöltet nevez meg a kormányfői posztra. Ekkor kerülhet játékba a szocialista Pedro Sánchez, aki ha teljesíti a szeparatista Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) követeléseit, akkor meg tudja szerezni az országgyűlés többségének támogatását és folytathatja a progresszív kormányzást.
A gond azonban az, hogy a Junts a támogatásért cserébe magas árat szabott. Egyebek mellett azt követelik Pedro Sáncheztől, hogy adjon amnesztiát volt vezetőjüknek, Carles Puigdemont-nak, aki 2017 óta Belgiumban bujkál a hatóságok előtt azért, mert alkotmányellenesen kikiáltotta Katalónia függetlenségét. Pedro Sánchez a kormányzás folytatása érdekében nyitott arra, hogy felmentse Puigdemont-t, pedig saját pártjának volt vezetői és több képviselője is tiltakozik ez ellen, és arra szólították fel Sánchezt, hogy ne engedjen a katalánok zsarolásának.
Vasárnap Madridban 65 ezer spanyol állampolgár tiltakozott a tervezett amnesztiatörvény ellen, októberben pedig hasonló volumenű megmozdulást szerveznek Barcelonában.
Borítókép: Pedro Sánchez és Alberto Nunez Feijóo (Fotó: AFP/Pierre-Philippe Marcou)
