A PiS egyik listavezetőjeként induló Pawel Kukiz volt elnökjelölt, rockzenész, aki egy – eddig ellenzéki – kispártot vezet, a nagygyűlésen bejelentette: a PiS programjában az is szerepel, hogy bevezetik a polgári perek egyszerűsített lebonyolítását biztosító békebírák intézményét, és megerősítik az egymandátumú körzetek szerepét a választási rendszerben.
Szombaton a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) is bemutatta százpontos választási programját. A dél-lengyelországi Tarnówban tartott nagygyűlésen azt ígérték, hogy a jelenlegihez képest duplájára, azaz hatvanezer zlotyra (hatmillió forint) emelik az adómentes jövedelem összegét, és harminc százalékkal nőnek majd a pedagógusfizetések.
Az ellenzéki erő kormányzása első száz napján ígérete szerint visszaállítaná a rászoruló nők mesterséges megtermékenyítésének állami finanszírozását, és végrehajtanák az egyház és az állam „valódi szétválasztását”.
Kamila Gasiuk-Pihowicz, a KO képviselője kilátásba helyezte „mindazok elítélését és bebörtönzését, akik megsértették az alkotmányt és a jogállamiságot”. A politikus itt Jaroslaw Kaczynski, Mateusz Morawiecki és Andrzej Duda elnök felelősségre vonásáról is beszélt.
Szintén bemutatta választási programját szombaton az Új Baloldal (Nowa Lewica) tömörülés, valamint a Harmadik Út koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkotnak. Az Új Baloldal 35 órás munkahetet és évi 35 nap szabadságot ígért.
Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház száz szenátorát. A legutóbbi, 2019-es választásokon az alsóházban a PiS-frakció szerzett többséget. A szenátusban a liberális és baloldali ellenzék van túlsúlyban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!