A nők esetében 38 év, a férfiak esetében pedig 43 év szolgálati idő után járó korengedményes nyugdíj lehetőségét is kilátásba helyezte Jaroslaw Kaczynski, a jelenlegi lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke az október 15-i parlamenti választásokra szóló programot bemutató szombati nagygyűlésen.
A közép-lengyelországi Konskie városban rendezett gyűlésen Kaczynski ismertette a PiS nyolc választási ígéretét. Ezek közé tartozik, hogy a jövő év elejétől a jelenlegi 500 zlotyról (mintegy 41 800 forint) 800-ra (mintegy 66 900 forint) emelik a 18 éven aluli gyermekek után fizetett havi állami támogatást, ingyenes gyógyszereket biztosítanak a 65 évesnél idősebbeknek és a 18 évesnél fiatalabbaknak, továbbá díjmentessé teszik az állami autópályák használatát. Az említett intézkedések megvalósítását biztosító előírások már nyáron hatályba léptek.
Az új ígéretek közé tartozik, hogy a nők 38 év, a férfiak pedig 43 év szolgálati idő után lennének jogosultak korengedményes nyugdíjra.
Jelenleg a nőknél 60, a férfiaknál 65 év a nyugdíjkorhatár, és ennek elérése előtt lehetne majd korengedményes nyugdíjba vonulni.
A PiS nyolc választási konkrétuma között szerepel az is, hogy a lengyelországi szupermarketek kötelesek lennének a kínálat legalább kétharmadát a helyi szállítóktól biztosítani a gyümölcsök, a zöldségek, a hús- és tejtermékek, valamint a pékáru esetében. Ígérik a régi lakótelepek nagyszabású korszerűsítését is.
Kaczynski a PiS politikájának fő értékeiként a családot, a nemzetet, a szabadságot, az igazságosságot, a szolidaritást, a biztonságot és a szuverenitást nevezte meg.
„A nő és a férfi kapcsolatán alapuló család a civilizációnk alapja, elutasítjuk az ellene irányuló minden támadást” – hangsúlyozta.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a jelenlegi gazdasági és társadalmi politika folytatását, igazságos és szolidáris gazdasági fejlődést ígérte a gyűlésen. Ennek eredményeképpen Lengyelországban négy év múlva legalább tízezer zlotyt (837 ezer forint) érne az átlagfizetés – mondta.
Hat év múlva pedig franciaországi szinten lennének a bérek, de Franciaországtól eltérően égő kocsik, kitört autóablakok, kirabolt boltok, templomok és iskolák nélkül
– jelentette ki.
A PiS egyik listavezetőjeként induló Pawel Kukiz volt elnökjelölt, rockzenész, aki egy – eddig ellenzéki – kispártot vezet, a nagygyűlésen bejelentette: a PiS programjában az is szerepel, hogy bevezetik a polgári perek egyszerűsített lebonyolítását biztosító békebírák intézményét, és megerősítik az egymandátumú körzetek szerepét a választási rendszerben.
Szombaton a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) is bemutatta százpontos választási programját. A dél-lengyelországi Tarnówban tartott nagygyűlésen azt ígérték, hogy a jelenlegihez képest duplájára, azaz hatvanezer zlotyra (hatmillió forint) emelik az adómentes jövedelem összegét, és harminc százalékkal nőnek majd a pedagógusfizetések.
Az ellenzéki erő kormányzása első száz napján ígérete szerint visszaállítaná a rászoruló nők mesterséges megtermékenyítésének állami finanszírozását, és végrehajtanák az egyház és az állam „valódi szétválasztását”.
Kamila Gasiuk-Pihowicz, a KO képviselője kilátásba helyezte „mindazok elítélését és bebörtönzését, akik megsértették az alkotmányt és a jogállamiságot”. A politikus itt Jaroslaw Kaczynski, Mateusz Morawiecki és Andrzej Duda elnök felelősségre vonásáról is beszélt.
Szintén bemutatta választási programját szombaton az Új Baloldal (Nowa Lewica) tömörülés, valamint a Harmadik Út koalíció, amelyet a Lengyel Parasztpárt (PSL) és a Szymon Holownia volt elnökjelölt által alapított Lengyelország 2050 alkotnak. Az Új Baloldal 35 órás munkahetet és évi 35 nap szabadságot ígért.
Lengyelországban négyévente választják újra az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház száz szenátorát. A legutóbbi, 2019-es választásokon az alsóházban a PiS-frakció szerzett többséget. A szenátusban a liberális és baloldali ellenzék van túlsúlyban.
