„Oroszország nagyon boldog lesz, ha nem sikerül Grúziát integrálni az EU-ba” – idézte Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét az Euractiv hírportál. A politikus hozzátette:
az EU nem fogja magára hagyni Grúziát.
Ennek keretében bejelentette, hogy az unió 62 millió eurós támogatást nyújt az országnak az európai békealapból, segítve a védelmi képességeinek a fejlesztését.
Borrell elmondta, Grúzia kétségtelenül „az európai család tagja”, azonban a csatlakozás kapcsán felszólította Tbiliszit, hogy tartózkodjon a „kontraproduktív” polarizációtól. Az uniós politikus arra utalt,hogy az országot az elmúlt években sújtó politikai válság közepette visszalépett az euroatlanti orientáció iránti elkötelezettségétől, sőt a Grúz Álom nevű kormányzó párt vádemelést is intézett az ország elnökével, Salome Zourabichvilivel szemben, amiért az reprezentatív szerepkörén túlnyúlva európai körúton járt – Berlinben, Brüsszelben és Párizsban – előmozdítva országa uniós csatlakozását.
Az EU külügyi főképviselője Tbiliszibe érkezésekor arra figyelmeztetett, hogy Brüsszelnek több jelet kell látnia a kulcsfontosságú reformok terén elért eredményekről, ha zöld utat akar adni az ország uniós tagságához vezető út következő lépéséhez. Az EU várhatóan október közepén frissíti az uniós bővítésről szóló éves jelentését, amelyben értékeli az egyes országokban végrehajtott reformok menetét.
Amint arra az MTI is felhívta a figyelmet, Grúzia az Európai Bizottság tizenkét prioritása közül eddig hármat teljesített.
Borrell hangsúlyozta, a Fekete-tenger partján fekvő országnak különösen a jogállamiság, az emberi jogok és a sajtószabadság terén kell reformokat megvalósítania.
Beszélt arról is, hogy az év végéig az uniós tagállamok döntést hozhatnak Tbiliszi tagjelölti státuszról. „Úgy vélem, Grúzia sikert érhet el. Úgy gondolom, önök minden feltételt teljesíteni tudnak” – tette hozzá. Ez nagy előrelépés májushoz képest, amikor az EU szóbeli értékelése „kevésbé volt pozitív” Grúziával kapcsolatban, mint a másik két keleti EU-tagjelölt, Ukrajna és Moldova esetében.
Az EU 2022 júniusában Grúziának nem, de Ukrajnának és Moldovának megadta a tagjelölti státust.
Az Európai Unió egyebek mellett az igazságszolgáltatás, a választási rendszer, a sajtószabadság és az oligarchák elleni harc terén kért reformokat Grúziától. Tbiliszi már végrehajtotta a választójogi reformot, létrehozta a korrupcióellenes hivatalt, az új választási rendszer alapján ombudsmant nevezett ki, megváltoztatta a hátrányos megkülönböztetést tiltó és a szervezett bűnözés elleni törvényeket, s kinevezett a legfőbb igazságszolgáltatási tanács öt tagja közül hármat.
Az EU azonban az igazságügyi reformok terén várna további előrelépéseket, ideértve a Legfelsőbb Bíróságot, a korrupció elleni küzdelmet és az államháztartás rendezését.
Az egyetlen helyes politikai döntés az lenne, ha Grúzia az év végéig megkapná az uniós tagjelöltséget
– mondta Irakli Garibashvili miniszterelnök, hozzátéve, hogy ha az EU nem karolja fel országát, az „rossz üzenetet küld Oroszországnak”.
Noha a 2008-as orosz–grúz háború következtében az ország társadalma erősem szkeptikus Oroszországgal szemben, az európai integráció elmaradása az elmúlt években növelte az orosz befolyást az országban. Mások mellett orosz mintára bevezették a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely tüntetéseket váltott ki, és újraindították a légijáratokat Oroszországba, amely nemzetközi szinten is kritikát váltott ki.
Az EU ekkor arra kérte Tbiliszit, hogy „igazodjon” az unió Oroszország-politikájához, elkerülve a közösséghez fűződő kapcsolatai károsodását.
