Kijev a Nyugat javaslatára „piszkos bombát” akart robbantani Ukrajnában, hogy aztán nukleáris terrorizmussal vádolhassa Oroszországot – fogalmazott egy interjúban az orosz Biztonsági Tanács helyettes titkára. Jurij Kokov a Rosszijszkaja Gazetának arról beszélt, hogy az „ukrán neonáci rezsim” az Egyesült Államok és a nyugati országok támogatásával figyelmen kívül hagyja a nemzetközi, köztük a humanitárius jog normáit, bűncselekményeket követ el az emberiség békéje és biztonsága ellen, valójában állami szintre emelte a terrorizmust.
Kokov szerint a harctéri sikertelenség miatt Kijev egyre gyakrabban fordul nyílt terrorista módszerekhez, hogy megfélemlítse a lakosságot és károkat okozzon.
Példaként említette az Északi Áramlat földgázvezetékek felrobbantását, a Krími híd elleni folyamatos rakéta- és dróncsapásokat, valamint a zaporizzsjai atomerőművet érő támadásokat.
Az, hogy Oroszország piszkos bomba bevetésének tervével vádolja Ukrajnát, nem új keletű. Szergej Sojgu védelmi miniszter még tavaly ősszel beszélt többek közt brit, francia, amerikai és török hivatali kollégájával, akiket arra figyelmeztetett, hogy Kijev hamarosan piszkos bombát fog robbantani saját területén. London, Párizs és Washington közös nyilatkozatban utasították el Sojgu aggodalmait, hamis állításnak nevezve azt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén tagadta, hogyilyesmire készülnének, mondván „Oroszország a forrása minden piszkos dolognak, ami a háborúban elképzelhető.”
Ugyanakkor – amint azt a RIA orosz hírügynökség írja – az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) idén júniusban elfogott öt embert, akik radioaktív cézium–137 izotópot próbáltak meg külföldre csempészni.
A piszkos bomba olyan robbanószerkezet, amely radioaktív anyagot tartalmaz, a detonáció következtében pedig ez szétszóródik a levegőben. A különbség az atombomba és a piszkos bomba között, hogy utóbbinak nem kell magasan finomított radioaktív anyagot tartalmaznia. Szakértők szerint a cézium–137 megfelelő piszkos bomba gyártásához. Az FSZB szerint a csempészek ennek érdekében próbálták meg kijuttatni az anyagot az országból, hogy aztán a bomba felrobbantásával Oroszországot vádolják meg.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
