Egymás után, szinte láncreakcióként robbannak ki a katonai puccsok a politikailag instabil afrikai országokban. Az okok rendkívül szerteágazók, ezért érdemes először földrajzi szempontból megvizsgálni a körülményeket – emelte ki lapunknak Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
A Száhel-övezetnek az országai eleve úgymond tudathasadásos országok, vagyis legalább két-három klímaövezet található bennük és minden övezetnek megvan a saját flórája, faunája, kitermeli a saját etnikai csoportjait, tehát eleve van egy ilyen klimatikus determinizmus, ami meghatározza azt, hogy az országok bizonyos részein milyen életmódot folytató emberek élnek. Ezen etnikai csoportok között pedig alapvető belső feszültség áll fenn
– magyarázta Castel, aki hozzátette, hogy az utóbbi években már lehetett érezni a korábban kialakult nemzetközi rendszerek megingását. A legutóbbi időszakban pedig már az összeomlást követheti végig a világ.
Láttuk ezt a rendet összeomlani a Közel-Keleten, és ennek következtében az amerikai szabályokon alapuló rend összeomlását is láthattuk, ahogy ugyanígy láthattuk az amerikai szabályokon alapuló világrend összeomlását Európában is az ukrajnai háború kirobbanásakor. Természetes, hogy ez a dolog megjelenik Afrikában is, és ilyenkor általában a leggyengébb láncszemek buknak ki először. Abban a pillanatban tehát, amikor a Nyugat dominanciája meggyengült, akkor azok az erők, amelyek az országokon belül meg akarták változtatni a status quót, úgy érezték, hogy itt az alkalom, mert Amerika és Franciaország el van foglalva máshol.
Egy érdekes mintázat is megfigyelhető a puccsok között, amelyet az utóbbi kétszáz évben is jelen volt. A puccsokat ugyanis hatvan százalékban a hadsereg hajtotta végre, és 21 százalékban palotaforradalom történ. Amit most látunk, az egyfajta érdekes kombinációja a kettőnek. A nemzetközi szervezetek pedig tehetetlenek, szinte csak az elutasításra képesek a nyugati támogatás nélkül. Csakhogy a Nyugat most el van foglalva, legalábbis erre hívta fel a figyelmet Robert C. Castel.
A nemzetközi szervezeteket nyugodtan le lehet venni az asztalról, ezek a szervezetek nem érnek semmit, ha az amerikai szurony nem áll mögöttük. Ennek jó példája a ruandai népirtás, volt alkalmam ott lenni nemzetközi misszióval. Az is látszik, hogy a NATO egy olyan fogakból áll, ami egy amerikai protézisbe van beleágyazva, és a fogak önmagukban nem képesek rágni. Ezért tehetetlenek például a franciák.
– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet azonban még koránt sem a legrosszabb forgatókönyv a Száhel-övezetben. Castel szerint Északnyugat-Afrika blokkosodik, az egyik pólus Algéria, a másik pedig Nigéria, és eköré a két állam köré csoportosulnak a térség kis országai. Elképzelhető, hogy ki fog alakulni egy kisebb kontinentális háború Afrikában, még akkor is, ha Afrika földrajza ennek nem kedvez. Láttunk már erre példákat a történelemben.