Lengyelország és Magyarország újra egymásra találhat

Lengyelország mostanra szánta el magát arra, amit Magyarország már másfél éve, a háború kitörése óta követ: hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának – mutatott rá lapunk megkeresésére Lánczi Tamás. A politológus elmondta, a közelgő lengyel választások fordulópontot hozhatnak, újra felmelegedhet a háború következtében hűvössé vált magyar–lengyel viszony.

Varsó, 2023. június 9. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtóértekezlete a varsói kormányfõi hivatalban 2023. június 9-én. Morawiecki közölte: Lengyelország nem fogadja el a bevándorlók európai uniós országok közötti kötelezõ szétosztása mechanizmusának jogszabálytervezetét és nem fog fizetni a migránsok befogadásának elutasításának ellenében. MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak Fotó: Pawel Supernak

– Lengyelországban október 15-én parlamenti választásokat tartanak, a pártok már javában kampányolnak. A lengyel gazdák megtartása nagyon fontos a kormányzópártnak – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Lánczi Tamás, akit a lengyel–ukrán viszályról kérdeztünk. A politológus elmondta: a két ország közötti konfliktus nemcsak a nemzetközi színtéren zajlik, hanem a lengyel belpolitikát is nagymértékben érinti, különösen a választások közeledtével. A lengyel társadalomban ugyanis folyamatosan csökken az ukrajnai háború támogatottsága, és a közép-európai országban tartózkodó ukrán menekültek igen komoly konfliktusokat okoznak.

Olcsóbban dolgoznak, emellett fokozottan igénybe vehetik a lengyel szociális ellátásokat, egészségügyi szolgáltatásokat

– magyarázta a szakértő, mi áll a társadalmi feszültségek hátterében.

Ukrajnával szemben azonban már Varsó is élesebb hangot üt meg: a lengyel kormány ugyanis meghosszabbította az ukrán gabonára vonatkozó importtilalmat, emellett Volodimir Zelenszkij megjegyzései után – az ukrán elnök oroszbarátsággal vádolta szövetségesét – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt is beharangozta, leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat. Az ukrán csapatoknak nagy segítséget jelent Varsó katonai támogatása, tekintve, hogy az akár tíz-, húsz- vagy harmincéves fegyverek helyett modern felszereléseket küldtek. Lánczi Tamás szerint Lengyelország Ukrajna-politikájának megváltozása egyúttal reakció a lakosságnak is.

Lengyelország mostanra szánta el magát arra, amit Magyarország már másfél éve, a háború kitörése óta követ: hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának

– mutatott rá.

Az Ukrajnát katonailag legnagyobb mértékben támogató országok

A szakértő szerint az októberi választások a magyar–lengyel kapcsolatoknak is kedvezhetnek: amennyiben a jelenlegi kormányzóerő marad, az azt jelzi, hogy a globalizmus erőinek nem sikerült áttörnie. Hozzátette: a szuverenista erők őrzik pozícióikat, és ez azt jelentheti, hogy Lengyelországnak megint a hagyományos szövetségesi rendszer után kell néznie, ami itt, Közép-Európában van. Ehhez partnert kell találnia, melyben Magyarország az első számú.

Lánczi Tamás elmondta, az elmúlt fél évben azt lehetett látni, a rendkívül hűvös viszony után a magyar–lengyel kapcsolatok kezdenek felmelegedni, az együttműködés egyre intenzívebbé válik a felek között.

– Amennyiben ez a kormányzat marad, arra számítok, a kapcsolatok tovább fognak javulni, és számos, a térségünket sújtó kérdésben együtt tudunk fellépni – tette hozzá. Példaként az uniós támogatásokat és a családvédelmet említette mint közös ügyeket, ám álláspontja szerint a háború is hamarosan felkerül a listára – noha eddig Budapest és Varsó eltérő nézeteket képviseltek. A politológus hangsúlyozta: ma a lengyel parlamenti választások a legfontosabbak a világon, a voksolásnak ugyanis európai tétje van.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak)