A hétvégén Újdelhire figyel a világ. Az indiai fővárosban rendezik meg a világ 19 legfejlettebb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csúcstalálkozót, amelyet a tavalyihoz hasonlóan idén is beárnyékol az orosz–ukrán háború. Ezt jól mutatja az is, hogy Oroszországot Vlagyimir Putyin elnök helyett – az ellene érvényben levő nemzetközi elfogatóparancs következtében – Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli. Emellett Hszi Csin-ping kínai államfő, Putyin egyik legszorosabb szövetségese sem lesz jelen a találkozón, ami joggal nevezhető az elmúlt évek egyik legmegosztottabb G20-csúcsának.
Hszi Csin-ping távolmaradásának kül- és belpolitikai okai is vannak, talán ez utóbbiak erősebbek
– vélekedett Klemensits Péter. Az Eurázsia Központ szakértője elmondta, azon túl, hogy nem csak az Egyesült Államokkal, de Indiával is meglehetősen feszült Peking viszonya, a kínai gazdasági növekedés lelassulása a koronavírus-járványt követően, a munkanélküliségi arány megugrása olyan problémák, amelyek kezelése jelenleg nagyobb prioritást élvez a pekingi vezetés részéről. Hszi Csin-pinget egyébként miniszterelnöke, Li Csiang fogja helyettesíteni.
Mindezeket figyelembe véve felmerül a kérdés: miről fognak tanácskozni a világ vezetői?
India számára a legfontosabb, hogy képviselje a globális Dél hangját
– magyarázta Klemensits Péter. Ez – folytatta – leginkább az afrikai országok, az Afrikai Unió tagállamai szempontjából fontos, ugyanis a találkozó egyik fő témája ezen államok adósságának átütemezése lesz. A kérdés ugyanakkor nézeteltéréseket vet fel, a nyugati államok Kínát okolják a kialakult helyzet miatt, szerintük ugyanis Peking – többek közt az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel – adósságcsapdába ejtette a térség országait. – India megpróbálja a nyugati és keleti hatalmak érdekeit és véleményét közelíteni, összehangolni e téren – magyarázta a szakértő.
Emellett a klímaváltozás, az élelmiszer-biztonság és a járványok elleni védekezés is a témák között szerepel, persze ezekben a kérdésekben is félő, hogy nem jutnak közös nevezőre a felek, tekintve, hogy a fejlődő országok gabonaellátása szoros összefüggésben van az orosz–ukrán háborúval.
A világpolitikai folyamatok, események tükrében azonban nem valószínű, hogy nagy egyetértés alakulhat ki a csoport tagjai között – mutatott rá Klemensits Péter. A szakértő elmondta, az ukrajnai háború miatt eleve nagy a megosztottság Nyugat és Kelet, illetve a globális Dél között, emellett pedig a Dél-kínai-tengeren tapasztalható amerikai–kínai szembenállás Tajvan ügyében csak tovább fokozza a feszültségeket. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor használhatja arra a csúcstalálkozót, hogy erősítse Kína-ellenes szövetségi rendszerét.
Viszlát, India, üdv, Bharat?
A G20-csúcs egy meglepetést is tartogatott a résztvevőknek, ugyanis a meghívókon Droupadi Murmu indiai elnököt „Bharat elnökeként” említik India elnöke helyett. A „bharat” ősi szanszkrit szó, többek közt hindi nyelven Indiát is jelent, az ázsiai óriás pedig régóta lobbizik azért, hogy – például Törökországhoz hasonlóan – megváltoztassa a nemzetközi színtéren használt nevét. A kormányzó párt azzal érvel a változtatás mellett, hogy az India nevet a brit gyarmattartók vezették be, ami a rabszolgaság jelképe. A britek körülbelül kétszáz évig uralták Indiát, míg az ország 1947-ben elnyerte függetlenségét. A G20-csúcsra szóló meghívó az első hivatalos dokumentum, ahol Bharatként hivatkoztak Indiára.
Borítókép: A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján résztvevő országok zászlói a központi helyszínen, Újdelhiben, 2023. szeptember 8-án (Fotó: MTI/EPA/Haris Tjagi)
