Nem szolgálnak ki egyetlen hatalmat sem – fontos csúcstalálkozó vette kezdetét

Ne hajózzunk konfliktusokkal teli vizekre – figyelmeztetett az indonéz elnök.

Jakarta, 2023. szeptember 4. Zambry Abdul Kadir malajziai, Enrique Manalo Fülöp-szigeteki, Vivian Balakrishnan szingapúri, Sarun Charoensuwan thaiföldi külügyminiszter, Do Hung Viet vietnami külügyminiszter-helyettes, Mohammad Mahfud Mahmodin, Indonézia politikai, jogi és biztonsági ügyekért felelõs minisztere, Retno Marsudi indonéz, Kommaszith Szaleumkszaj laoszi külügyminiszter, Dzsoharia Vahab brunei külügyi államtitkár Szok Csenda Szofea kambodzsai, Bendito dos Santos Freitas kelet-timori külügyminiszter és Kao Kim Hourn, az ASEAN fõtitkára (b-j) kezet fog a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) háromnapos külügyminiszteri találkozójának második napján Jakartában 2023. szeptember 4-én. MTI/EPA/Mast Irham Fotó: Mast Irham

Az ASEAN a 2021-es mianmari puccs után nem sokkal béketervet dolgozott ki a helyzet békés rendezésére, melybe elvben a hatalmat átvevő katonai vezetés is beleegyezett, és az ország vezetői nem vehetnek részt az ASEAN találkozóin, míg végre nem hajtják a megállapodást. Malajzia szigorú intézkedéseket sürgetett a mianmari katonai vezetéssel szemben, mondván, hogy akadályozzák az ASEAN béketervének megvalósítását.

Az ASEAN-t 1967-ben alapították, és ma tíz tagja van: Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám. Az ASEAN az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A szervezetet forgó rendszerben vezeti egy-egy tagország, éves váltásban, az angol ábécé betűrendje szerinti sorrendben váltva egymást.

Eddig úgy volt, hogy hamarosan Mianmar veheti majd át az elnöki szerepet, de az ASEAN vezetői most úgy döntöttek hogy ezt nem engedélyezik, és 2026-ban a Fülöp-szigetek lesz a csoport elnöke, a tervezettnél egy évvel korábban.

Borítókép: A találkozó résztvevői (Fotó: MTI/EPA/Mast Irham)