Oktatási krízis Nyugat-Európában

Angliában, Németországban és Ausztriában is komoly akadályokat kell leküzdeni a zavartalan oktatáshoz.

Omladoznak az épületek a briteknél

Néhány nappal az új tanév kezdete előtt Angliában többtucatnyi iskolát, főiskolát és óvodát be kellett zárni, mert az épületek életveszélyesek. Azok az oktatási intézmények érintettek, amelyek épületeiben egy bizonyos típusú pórusbeton található – közölte a brit oktatási minisztérium. 

Az 1950-es évektől az 1990-es évekig ezt az anyagot széles körben használták az iskolák és kollégiumok építésénél, a tetőkben, a padlókban és falakban egyaránt megtalálható. A szakértők szerint az építőanyag kevésbé tartós, mint a vasbeton, és idővel elhasználódik, ezért érzékeny a hirtelen meghibásodásra. Várható élettartama alig haladja meg a 30 évet, ami azt jelenti, hogy az 1950-es évektől az 1990-es évekig épített, szerkezeti mérnökök által nem ellenőrzött épületeket az összeomlás veszélye fenyegeti.

Miután a hatóságok ezt felismerték, az illetékes minisztérium 2018-ban azt tanácsolta az iskoláknak, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a veszély csökkentése érdekében. A BBC brit közmédia szerint az iskolák egy részében elvégezték a munkálatokat, de 104 intézményben semmi sem történt.

Semmi sem fontosabb, mint a gyermekek és a személyzet biztonsága az iskolákban és a főiskolákon. Ezért cselekszünk most, az új tanév kezdete előtt az új bizonyítékok alapján

– mondta Gillian Keegan oktatási miniszter a BBC tudósítása szerint.

A kormány pénzügyi támogatást ígért az iskoláknak a legsürgősebb munkálatok elvégzéséhez. A szakszervezetek és az ellenzéki pártok azonban bírálták a kormány hozzáállását a kérdéshez. Azzal vádolták a kabinetet, hogy túl későn cselekedett. Angliában egyébként több mint húszezer iskola, főiskola és óvoda működik.

Németországban a tanárhiány okoz káosz

Németországban is egy komolyabb krízist él át az oktatás, ott azonban nem a biztonság hiánya okozza a problémákat, hanem a tanárhiány. 2027-re például csaknem tízezer tanár vonul nyugdíjba csak a berlini iskolarendszerből. Ezt Jana Borkamp pénzügyi államtitkár jelentette be korábban a berlini képviselőház tudományos bizottságában. A szenátus oktatási igazgatása szerint a 2021/2022-es tanévben (november 1-jén) összesen 33 988 tanár dolgozott a berlini iskolákban – ez rettentő kevés.

A szenátus ezért arra akarja kötelezni a berlini egyetemeket, hogy évente 2300 diplomás tanárt mindenképp ki kell képeznie. Az állammal kötött jelenlegi egyetemi szerződések szerint egyébként évente 2000 tanárhallgatónak kell befejeznie tanulmányait, az utóbbi években azonban rendre csak mintegy 900 tanár került ki az egyetemekről.

Az új egyetemi szerződésekről jelenleg is folynak a tárgyalások. Azt kívánják meghatározni, hogy az egyetemeknek mennyi pénzt kell kapniuk arra, hogy elegendő számú hallgatót képezzenek ki. 2022. november 1-jén csaknem ezer tanári állás volt betöltetlen a berlini iskolákban, miközben az oktatási igazgatás tavaly májusban 920 betöltetlen tanári állást prognosztizált az idei tanévre. Novemberben, decemberben és januárban pedig még több tanár hiányzott, mert sokan betegszabadságon voltak. A szakszervezet a közösségi oldalakon is felhívta a figyelmet a problémára.

Lehrergewerkschaft schlägt Alarm - Deutlicher Lehrermangel und Forderung nach Masterplan - https://t.co/8W6f39nhLO pic.twitter.com/5yrOVejZdp

— lokalo.de (@LokaloDE) April 19, 2023

A tanárhiány azonban nemcsak a fővárosban és környékén, hanem az egész országban fennáll. Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban is attól szenvednek az iskolák, hogy képtelenség megoldani a hiányzók helyettesítését. Van olyan iskola, ahol osztályokat vagy órákat vontak össze, máshol pedig a kevésbé fontos órák elmaradnak. Az Alternatíva Németországért (AfD) tartományi képviselete ezért úgy véli, hogy a tanárok fenntartható toborzásának megközelítései közé tartozna egy tanárképző főiskola létrehozása az államban, valamint a tanárokra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, amelyet különösen a megkérdőjelezhető befogadási kampány váltott ki. A genderlobbi ugyanis rengeteg papírmunkát és egyéb adminisztrációt zúdított a tanárok vállára, akik így is olykor három-négy ember munkáját végzik el a hiány miatt.

Tanulóink amúgy is komoly teljesítménybeli lemaradását csak jól képzett tanárokkal lehetne ellensúlyozni, akik teljes mértékben a tanításra tudnak koncentrálni. Tanáraink nem annyira az óraszámuk okozta tanítási terhelésre panaszkodnak; sokkal inkább a nem tanítási igények feszítik őket a végsőkig

– jelentette ki Enrico Schult, a mecklenburg–elő-pomerániai tartományi parlament AfD-frakciójának iskolapolitikai szakértője. Az AfD ezért egy olyan pedagógusképző egyetem létrehozását szorgalmazza, ahol a tanárhallgatókat célzottan és gyakorlatiasan, felesleges túlterhelés nélkül lehet felkészíteni a jövőbeli munkájukra. 

Tekintettel a kirívó tanárhiányra, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak a tanulók magas lemorzsolódási arányát

– tette hozzá Schult.

A Potsdami Egyetem megpróbálkozott egy célzott képzéssel, az intézmény ugyanis arra vállalkozott, hogy tanárképzést indít kizárólag bevándorlóknak. A kezdeti 160 jelentkezőből 105 sikeresen teljesítette a tanári szakot, ami 37 százalék körüli lemorzsolódásnak felel meg. Összehasonlításképp: a Német Felsőoktatás-kutatási és Tudománykutatási Központ becslései szerint német tanárhallgatók körében 20 százalék körüli a lemorzsolódás.

A képzési program mintegy 160 résztvevője közül jelenleg mindössze 21 menekült dolgozik tanárként Brandenburgban. Ennek fényében tehát kijelenthető, hogy nem volt sikeres a kezdeményezés.

Ebben az esetben sem maradt el helyi AfD bírálta. A párt szerint azok, akik Britta Ernst szociáldemokrata brandenburgi oktatási miniszterhez hasonlóan úgy vélik, hogy ez a projekt hozzájárul a tanárhiány leküzdéséhez, bizonyára téveszmében szenvednek. Eddig több mint 2,7 millió eurót költöttek a projektre, de semmilyen érzékelhető hatást nem értek el 2016 óta. Pedig ha tovább nő a tanárhiány Németországban, akkor könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva még drámaibb helyzetbe kerül az egyébként is szenvedő munkaerőpiac. A hiányos közoktatás ugyanis az egyetemi hallgatók számára is rányomhatja a bélyegét, így sokkal kevesebb magasan képzett fiatal kerülhet ki a piacra.

Ausztriában sem kolbászból van a kerítés

Az osztrák pedagógusok szakszervezete a fokozódó létszámhiányra való tekintettel arra figyelmeztetett, hogy a következő tanévben valószínűleg nem lehet minden órát megtartani. Martin Polaschek néppárti (ÖVP) oktatási miniszter kijelentése, miszerint jelenleg nincs fennakadás, Paul Kimberger szerint csupán eltúlzott illúzió.

Mai szemmel nézve nem számítunk arra, hogy szeptemberben minden osztályban meg tudjuk tartani a tanórákat

– jelentette ki az osztrák sajtónak a szakszervezeti vezető. Elmondta, hogy már az előző tanévben is csak bizonyos mértékig tudták fenntartani az osztályokat egyes iskolákban – nagy erőfeszítésekkel és sok-sok ideiglenes intézkedéssel, amelyek régiónként nagyon eltérőek voltak.

A szakszervezet számításai szerint ráadásul a demográfiai fejlemények miatt a tanárhiány tetőzése csak 2027-ben várható. 

– Az, hogy végül mennyire lesz súlyos a munkaerőhiány, attól függ, hogyan alakul a tanárjelöltek és a pályakezdők száma és milyen intézkedéseket tesz az oktatási minisztérium és a tartományok, hogy végre hatékonyan és fenntarthatóan reagáljanak az iskoláinkban kialakult rendkívüli helyzetre – tette hozzá. A szakszervezet egyébként a legutóbbi szövetségi vezetőségi ülésen egyhangúlag elfogadott egy határozatot, amelyben többek között a létszámhiány elleni intézkedéseket, több segítőszemélyzetet, kevesebb bürokráciát és a gyakorlatnak nem megfelelő reformok leállítását követelt, és sztrájkig terjedő tiltakozó intézkedésekkel fenyegetett.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)