„Szenvedsz kicsit munka közben, majd este elmész bulizni” – az orosz diplomaták élete?

„Az orosz diplomaták egykor Putyin elnök külpolitikai stratégiájának kulcsfontosságú részét képezték, de mindez megváltozott. Már az ukrajnai inváziót megelőző években az orosz diplomaták elvesztették tekintélyüket, míg szerepük a Kreml agresszív retorikájának ismételgetésére korlátozódott.” – fogalmaz a BBC cikkében, amely volt nyugati diplomatákat, valamint a Kreml és a Fehér Ház egykori munkatársait kérdezi az orosz diplomácia helyzetéről.

Derbent, 2023. június 28. Vlagyimir Putyin orosz elnök a derbenti Narin-Kala erõdben a kaukázusi orosz tagköztársaságban, Dagesztánban tett munkalátogatásán 2023. június 28-án. MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Szergej Szavosztyanov Fotó: Szergej Szavosztyanov

A fordulat 2007-ben a müncheni biztonságpolitikai konferencián (MSC) érkezett, amikor Putyin azzal vádolta a nyugati országokat, hogy „egypólusú világot akarnak építeni”.

Ezt a szemléletet a diplomaták is átvették, és Szergej Lavrov orosz külügyminszter egy évvel később már azt mondta brit kollégájának, David Milibandnak, hogy „Ki vagy te, hogy kioktatsz engem?”.

A BBC szerint tovább mélyítette a törésvonalakat a 2011–2012-ben kibontakozó arab tavasz, amikor – az amerikai álláspont szerint – Putyin úgy döntött, hogy a diplomácia nem vezet sehová.

Andrej Kelin, Oroszország londoni nagykövete elutasította azt az elképzelést, hogy az orosz diplomaták elvesztették volna befolyásukat, és szerinte nekik nincs felelősségük abban, hogy megromlottak az orosz kapcsolatok a Nyugattal.

 Az orosz–ukrán háborúról pedig úgy fogalmazott: az a diplomácia folytatása más eszközökkel.

Konszenzus helyett helyretevés

A BBC újabb fordulatként jellemezte Marija Zaharova, orosz külügyminisztériumi szóvivő 2015-ös érkezését, amikor „a kifinomult diplomata kifejezéseket” a kiabálások és a kritikusok sértegetése vette át. A brit csatorna szerint ezt sok orosz minisztériumi dolgozó is megelégelte és távozott az intézményből.

A cikk szerint az orosz diplomaták fókusza mára az lett, hogy „nagyon megnehezítsék nyugati kollégáik dolgát, meghátrálásra kényszerítve őket”. Eszerint a cél az lett, hogy „helyre tegyék a nyugatiakat” és nem az, hogy konszenzust érjenek el – igaz, korábbi tapasztalatokból a Nyugatnak sokszor csak az számított konszenzusnak, hogyha végül teljesült az eredeti akarata.

A BBC írása arra is kitér, hogy az orosz–ukrán háború tovább szította a helyzetet, és az orosz diplomaták „öklükkel az asztalt csapkodva” követelték, hogy a NATO térjen vissza az 1997-es határaihoz – ez lényegében a kelet-európai blokk egészének elhagyását jelenti.

„Szenvedsz kicsit, majd este elmész bulizni”

A portál szerint a korábbi tapasztalatok ellenére most kevés a remény arra, hogy a diplomácia segíthet a harcok befejezésében, már csak azért is, mert a fontos, nem hivatalos találkozók száma nagyot csökkent a nyugati és orosz felek között.

Ezzel szemben Samuel Charap, a RAND amerikai agytröszt elemzője szerint előbb-utóbb sor kerül majd a párbeszédre, hiszen a tárgyalások egyetlen alternatívája az „abszolút győzelem”, ám attól Kijev és Moszkva is távol áll.

Úgy tűnik, Oroszország a katonai gépezetére, hírszerző szolgálataira és gazdasági hatalmára támaszkodik a befolyása érdekében a diplomácia helyett

 – fogalmaz a BBC.

Majd azt a kérdést is felteszi a megszólalóknak, hogy az orosz diplomaták miért nem „szavaznak a lábukkal” és hagyják el a hivatalt. „Sokan 10-20 éve beleragadtak a pozíciójukba, és számukra nincs más élet. Szenvedsz kicsit munka közben, majd este elmész bulizni” – írta le a mindennapokat Borisz Bondarev, aki elmondása szerint a külügyminisztériumból az ukrajnai háború miatt távozott.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a derbenti Narin-Kala erődben a kaukázusi orosz tagköztársaságban, Dagesztánban tett munkalátogatásán 2023. június 28-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Szergej Szavosztyanov)