Szijjártó Péter kendőzetlen őszinteséggel szólt oda Ursula von der Leyennek + videó

Nincs esély arra, hogy Brüsszel átgondolja vagy visszalépjen a szankciós politikától – válaszolta lapunk kérdésére Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azeri hivatali kollégájával tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten, ahol a két ország közti együttműködés mellett szóba került Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése, a kárpátaljai magyarok jogai, valamint Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki mandátumának eddigi eredményei is.

Szijjártó Péter az azeri külügyminiszterrel tárgyalt Fotó: Koszticsák Szilárd

Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor azt látjuk, hogy minél szorosabb Magyarország és Azerbajdzsán együttműködése, annál többet profitálunk mi, mind hazánk energiaellátásának biztonsága, mind a gazdaság növekedési pályán tartása szempontjából – húzta alá Szijjártó Péter Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján hétfőn, Budapesten.

I was glad to sign the Protocol of the 1st Strategic Dialogue meeting btw Republic of #Azerbaijan & #Hungary together w/my counterpart Minister Péter Szijjártó during my official visit to 🇭🇺. pic.twitter.com/DWc8gOat2w

— Jeyhun Bayramov (@Bayramov_Jeyhun) September 4, 2023

Mint azt a tárcavezető kiemelte, a kormány elsődleges feladatának tartja, hogy folyamatosan haladjon előre az energiadiverzifikáció tekintetében, ennek pedig Azerbajdzsán egyik kiemelten fontos szereplője. 

Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően idén megindult a fizikai gázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között 

– mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette, korábban százmillió köbméternyi földgáz vásárlásáról és további ötvenmillió köbméternyi földgáz magyarországi tárolásáról állapodtak meg a felek. Mint mondta, a kormány ezt a mennyiséget tovább növelné, nagyjából éves szinten egymilliárd köbméternyire.

Azonban, hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, hanem az Európai Unión 

– fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter elmondta, jelenleg a délkelet-európai földgázszállítási infrastruktúra nem rendelkezik elegendő kapacitással a közép-európai diverzifikációs igények kielégítésére, Brüsszel azonban nem hajlandó hozzájárulni a bővítés finanszírozásához. 

Ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogi alapját arra, hogy beleszóljon, hogy Közép-Európa országai, azon belül is Magyarország honnan veszi a földgázt, vagy éppen honnan nem

– húzta alá. 

Mint azt a miniszter kifejtette, Azerbajdzsán nem csak energetikai, de gazdasági szempontból is kiemelten fontos partnere hazánknak. –A kereskedelmi forgalmunk az esztendő első felében már kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben – hívta fel a figyelmet, majd arról is beszámolt, hogy a 2020 őszén Örményországtól visszafoglalt azeri területek újjáépítésében fontos szerepet töltenek be a magyar vállalatok. 

Egy települést teljes egészében hazai cégek segítségével fognak felhúzni, amely jelentős munkalehetőséget biztosít a magyar építőipari szektor számára.

Megbízható partner

Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter méltatta a két ország közti szerteágazó együttműködést, amely a gazdasági és energetikai partnerség mellett az oktatás, kultúra, gyógyszeripar és sport területén is gyümölcsöző. A tárcavezető külön gratulált hazánknak a budapesti atlétikai világbajnokság színvonalas lebonyolításáért.

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Ceyhun Bayramov elmondta, hogy Azerbajdzsán mindig is megbízható partnere volt az európai országoknak az energiaellátás szempontjából, először olajat, most már földgázt is szállít a kontinensre. 

Mint mondta, 2021-ben több mint nyocmillió köbméter, 2022-ben 11,4 millió, idén pedig több mint 12,5 millió köbméternyi földgázt exportál az európai országoknak. A külügyminiszter leszögezte, hogy a partnerekkel együttműködve mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy sikerüljön teljesíteni az Európai Bizottság és Baku között tavaly júliusban kötött megállapodásban vállalt, éves szinten húszmillió köbméternyi földgáz szállítását.

Nincs esély a szankciós politika megváltoztatására

Szijjártó Péter a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, az Európai Unió szankciós politikája egyértelműen megbukott, az európai emberek többet szenvednek miattuk, mint Oroszország. Az elmúlt hetekben egyre több az olyan nyugati hang – legutóbb Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter beszélt erről –, miszerint hatástalanok a büntetőintézkedések és át kellene gondolni a szankciós rezsimet.

Hogy miért nem fog Brüsszel mégsem visszalépni a szankciós politikától, annak személyi és politikai okai vannak 

– magyarázta a tárcavezető. Mint mondta, egy ilyen döntéssel beismernék a büntetőintézkedések sikertelenségét, ezért pedig vállalniuk kellene a felelősséget az uniós vezetőknek, amit nyilvánvalóan el akarnak kerülni.

Ursula von der Leyennel Európa nagyon rosszul járt

Lapunk azon kérdésére, hogy kit látna szívesen a magyar kormány az Európai Bizottság élén Ursula von der Leyen mandátumának lejártát követően, Szijjártó Péter elmondta, ezt majd a jövőre esedékes európai parlamenti választást követően érdemes megvitatni. Azt ugyanakkor leszögezte, hogy Von der Leyen elnökségével Európa nagyon rosszul járt. 

A tavalyi év volt az első, hogy Kína részesedése a világ GDP-jéből nagyobb volt, mint az Európai Unióé 

– magyarázta a tárcavezető. Rámutatott, hogy a bizottsági elnök mandátuma alatt a kelet-nyugati együttműködés szálait egyesével elvágták, azonban senki sem ad választ arra, hogy a korábbi európai gazdasági növekedés modell helyett, ami az olcsón elérhető orosz energiahordozókra épült, mi lesz az alternatíva? 

Arról nem is beszélve, hogy a bizottság Lengyelországot és Magyarországot folyamatosan hátrányos helyzetbe hozza a többi európai országgal szemben. Ez egy súlyos diszkrimináció, amelyet a bizottság elnöke nem engedhet meg magának

– hangsúlyozta. 

Páros lábbal tapossa Kijev a nemzeti kisebbségek jogat

Az ukrán uniós csatlakozásra irányuló újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta, nincs rendjén, hogy egy olyan állam csatlakozási tárgyalásának megkezdéséhez járuljon hozzá a magyar kormány, amely két lábbal tapossa a nemzeti kisebbségek jogait. 

Mi csak azt szeretnénk, hogy azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek, visszaadják a kárpátaljai magyaroknak

– szögezte le Szijjártó Péter. Ha ez megtörténik – tette hozzá –, akkor nagyon szívesen tárgyalunk arról, hogy milyen álláspontot foglalunk el a csatlakozással kapcsolatban. Egyelőre azonban úgy fest, hogy az ukrán hatóságok erre nem nagyon törekednek, jelentette ki, arra utalva, hogy a kárpátaljai iskolákban a tanévnyitó ünnepségek alkalmával nem játszhatták le a magyar himnuszt.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. szeptember 4-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)