Gulyás Gergely részt vett a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) csütörtöki budapesti rendezvényén, amelyen bemutatták a magyar–német barométer 2023-as eredményeit. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a 21. században is nagy szükség van egy kiváló magyar–német együttműködésre, illetve a két állam közötti kapcsolat folyamatos erősítésére.
A Nézőpont Intézet hetedik alkalommal készítette el a magyar–német barométer elemzését, amelyben a két ország népességének egymáshoz való viszonyulását kutatja, amelyekre az utóbbi évek ideológiai véleménykülönbséget gyakorolt. Azonban a kutatás szerint a politikai nyilvánosságban továbbra is erősek a kötődések a gazdasági, a politikai és a társadalmi térben.
A Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájával való együttműködés részeként elkészült felmérést nagy vonalakban ismertette Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.
A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége mindkét országban jó véleménnyel van a másik nemzetről, a kölcsönös megítélés pedig jóval kedvezőbb, mint a jelenlegi kapcsolatokról alkotott vélemények.
Emellett kiderült, hogy mind a megkérdezett magyarok, mind pedig a németek szorosabb együttműködést szeretnének a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az európai katonai védelem területén.
A két intézet együttműködésében, Magyarországon és Németországban is ezer-ezer fős mintán elvégzett közvélemény-kutatáshoz kapcsolódóan a tárcavezető kiemelte, hogy sok munka van még a magyar–német kapcsolatokkal, amelyek nincsenek a csúcsponton. A kapcsolatok romlásáért Gulyás a németországi sajtó egy részét tette felelőssé.
A jelenlegi kormánykoalícióban vannak olyan személyek, akiknek célja, hogy a politikai területeken tapasztalható nézetkülönbségeket átvigyék a gazdaságba, ami negatív hatással lenne a két ország kapcsolataira
– tette hozzá Gulyás Gergely.
A két intézet együttműködésében, Magyarországon és Németországban is ezer-ezer fős mintán elvégzett közvélemény-kutatás kapcsán a tárcavezető kiemelte: voltak már jobbak a magyar-német kapcsolatok. Ugyanakkor a mostani eredményeket különösen értékelni kell annak fényében, „mennyien, milyen hosszú ideje és milyen állhatatosan dolgoznak” a két ország viszonyának megrontásán − tette hozzá.
Gulyás Gergely kijelentette: a politikai nézetkülönbségekből adódó vitákat nem szabad a gazdaság területére átvinni.
Nem tartozunk azok közé az európai uniós tagállamok közé, akik a németek pénzéből akarunk élni, viszont Magyarország jó befektetési lehetőség arra, hogy a németek pénzt és profitot teremtsenek, miközben magas tudással, hozzáadott értékkel, technológiával mindez a magyar gazdaság javára is válhasson
− fogalmazott a miniszter, aki szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha „ott vész el az együttműködés, ahol a két ország alapvetően ugyanazt gondolja”.
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen részt vett Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért felelős igazgatója és Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti képviseletvezetője. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a személyes kapcsolatok kialakítása kulcsfontosságú, illetve megerősítették, hogy a politikai és gazdasági ügyeket fontos különválasztani.
Borítókép: A Nézőpont Intézet barométer-bemutatója. (Forrás: Nézőpont Intézet)
