Titkos fegyverüzletet kötött az Egyesült Államok Pakisztánnal

A dél-ázsiai ország amerikai nyomásra kénytelen volt állást foglalni az ukrajnai háborúban.

Lahor, 2023. március 18. 2023. március 18-án közreadott képen Imran Hán volt kormányfõ interjút ad Lahorban március 17-én. A volt miniszterelnök múlt héten a bírósági idézés ellenére nem jelent meg az iszlámábádi törvényszék elõtt az ellene folyó korrupciós bírósági eljárásban, és ezzel egy hétig sikerült elkerülnie letartóztatását. A rendõrség március 18-án Hán távollétében behatolt az egykori miniszterelnök lahori rezidenciájába. A politikust tavaly áprilisban bizalmatlansági szavazással távolították el a miniszterelnöki posztról, amirõl õ azt állítja, hogy egy amerikai összeesküvés eredményeképpen a hadsereg részvételével végrehajtott akció volt. MTI/EPA/Rahat Dar Fotó: Rahat Dar

A Nemzetközi Valutaalap egy hárommilliárd dolláros mentőprogramot hagyott jóvá még júliusban Pakisztán számára, amely magába foglalta egy 1,2 milliárd dolláros csomag azonnali kifizetését is – számolt be az al-Dzsazíra pánarab hírportál. A mentőcsomagról még 2019-ben született megállapodás az IMF és az akkori miniszterelnök, Imran Hán között, ám miután a pakisztáni kormány nem tartotta be a feltételeket, szüneteltették az egyezményt. A feltételek között olyan pontok szerepeltek, mint például a strukturális politikai reformok végrehajtása.

Nemzetközi pénzek nélkül azonban az ország a csőd szélére került, ekkor sietett az Egyesült Államok Pakisztán segítségére.

A portál szerint a pakisztáni hadsereg már tavaly áprilisban amerikai támogatással bizalmatlansági szavazást kezdeményezett az akkor még hivatalban lévő Imran Hán miniszterelnök ellen. Mielőtt azonban elmozdítására sor került volna, pakisztáni diplomaták arról panaszkodtak amerikai kollégáiknak, hogy országuk túlságosan semleges maradt az ukrajnai háborúval kapcsolatban Hán kormányzása alatt. Miután a miniszterelnököt eltávolították székéből, Pakisztán és az Egyesült Államok között szorosabbá vált a kapcsolat, mely az orosz–ukrán háborúban is megmutatkozott.

Washington mindezt sürgősségi IMF-hitellel köszönte meg Iszlámábádnak. Pakisztán így egy hatalmas gazdasági katasztrófát tudott elkerülni.

A portál azt is megemlítette, a fegyverüzletet az Egyesült Államokban bejegyzett, ám ukrajnai kapcsolatokkal rendelkező Global Military Products, a Global Ordnance leányvállalata segítette elő.

A pakisztáni demokrácia végső soron az ukrán ellentámadás áldozata lehet

– hívta fel a figyelmet a portálnak Arif Rafiq, a washingtoni székhelyű Middle East Institute (MEI) Pakisztánnal foglalkozó szakértője.

Az elemző szerint az amerikai vezetés előtt egy cél lebeg, mégpedig az Európa keleti határán fekvő Ukrajna, és vele együtt a demokrácia megmentése.

Egy ilyen műveletnek azonban temérdek áldozata van politikai szempontból is, úgy, mint Pakisztán. Arra a kérdésre pedig, hogy miért éppen Pakisztánt szemelte ki az Egyesült Államok, minden bizonnyal az lehet a válasz, hogy a dél-ázsiai ország manapság a hadviseléshez szükséges alapvető lőszerek gyártási központjaként is ismert, az ukrajnai fronton is számos lövedék származási helyeként megjelölték Pakisztánt, noha sem Washington, sem Iszlámábád nem ismerte el ez idáig, hogy megállapodás született volna közöttük.

Borítókép: Imran Hán volt pakisztáni kormányfő (Fotó: MTI/EPA/Rahat Dar)