Az örmény miniszterelnök azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy csapatokat küldött a határra, és arra figyelmeztetett, hogy egy provokáció miatt kiújulhatnak a súlyos harcok a régióban, amely több mint harminc éve fennálló konfliktus színhelye.
Nikol Pasinján a csütörtöki kormányülésen mondta ezt helyi médiajelentések szerint. Hangsúlyozta, hogy az örményellenes hangok tovább erősödtek, és Baku egyre több örmény területre formál igényt. Pasinján az ENSZ és a nemzetközi közösség sürgős beavatkozását kérte az ügyben.
A nemzetközi közösség által Azerbajdzsán részeként elismert, többségében örmény lakosságú enklávé, a Hegyi-Karabah már a Szovjetunió 1991-es összeomlását megelőző évek óta konfliktus forrása a két kaukázusi szomszéd között. Az örmények és a törökökkel rokon azeriek közötti ellentét azonban jóval több mint egy évszázadra nyúlik vissza. Az elmúlt három évtizedben a két ország két háborút is vívott a vitatott terület miatt.
Az 1990-es évek elején Hegyi-Karabah véres polgárháború nyomán, Jereván támogatásával elszakadt Azerbajdzsántól, és kinyilvánította függetlenségét. A 2020 őszén lezajlott háborúban az azeri hadsereg Törökország segítségével jelentős területeket foglalt vissza Hegyi-Karabahban és környékén. A háborút Oroszország közvetítésével tető alá hozott tűzszünet zárta le, amelyben az örményeknek le kellett mondaniuk az általuk korábban ellenőrzött hegyi-karabahi terület több mint hetven százalékáról.
Azóta a szakadár enklávé és Örményország között csak a Lacini-folyosón keresztül áll fenn közvetlen közúti összeköttetés. A feszültséget az utóbbi időben tovább fokozta, hogy Azerbajdzsán hónapok óta blokkolja a folyosót. Hegyi-Karabahban ennek következtében katasztrofális helyzet alakult ki, élelmiszerből és gyógyszerekből is hiány van. Szerda óta csak jegyre adják a kenyérfejadagot.
Borítókép: Illusztráció. Az izraeli hadsereg páncélozott járművei a megszállt ciszjordániai Dzsenín városában 2023. július 3-án
(Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh)
